Szokatlan dolog történt karácsonykor a brit lemezpiacon. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően nem az aktuális „megasztár” – az X Factor üdvöskéje, Joe McElderry – slágere ugrott az eladási toplista élére, hanem egy klasszikus rockbanda, a Range Against The Machine dala. Ebben nem kevés szerepe volt egy házaspárnak, Jon és Tracy Mortnernek, akik az egyik internetes közösségi oldalon indítottak kampányt azért, hogy megtörjék a birt tehetségkutató műsorok (X Factor, Britain’s Got Talent, illetve korábban a Pop Idol) nyomulását a zenei piacon. A kezdeményezés sikerrel zárult, győzött a klasszikus rock, de ha a „csatát” meg is nyerte, a „háborút” tekintve a kilátásai már nem túl kecsegtetőek. Az elmúlt években ugyanis rendre az újonnan felfedezett tehetségek lemezei és dalai uralták a toplistákat. (Az albumok terén ezúttal is a negyvennyolc éves, aranytorkú skót hölgy, Susan Boyle lett a befutó, aki a Britain’s Got Talent egyik felfedezettje volt, és néhány hónap alatt nemcsak a briteket, de az amerikaiakat is meghódította.)
Nem véletlen, hogy – a minden egyes részletet tekintve a Britain’s Got Talent mintájára készült Csillag születik sikerén felbuzdulva – az RTL Klub megvásárolta az X Factor licencét. A műsor ősszel indul, megelőzve az amerikai premiert is. Információink szerint a TV2 ezzel lépéskényszerbe került: már eddig is tervezték egy újabb Megasztár elindítását, de a döntést nem halogathatták tovább: így idén összecsap a két „gigász”.
Az RTL Klub kommunikációs igazgatója, Rényi Ádám lapunknak elmondta: a Csillag születik 2007-es adása is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de igazi áttörést a 2009-es műsor ért el, amelynek sikerült „jelenséggé” válnia. „A hazai kereskedelmi televíziózás tehetségkutatóinak eddigi legnagyobb sikere volt a Csillag születik második szériája, amelynek döntője több mint hárommillió nézőt ültetett le a tévékészülékek elé” – mondta Rényi. Szerinte ennek oka a jó castingban keresendő, amelynek során sikerült nemcsak tehetséges, hanem érdekes történetű embereket beválogatni. Ezenkívül jót tett a nézettségnek a nézők előtt felvett válogatók sugárzása, ami mintegy „bemelegítésként” felkeltette a érdeklődést. „Mi egy lehetőséget nyújtunk a kitöréshez, majd meglátjuk, hogy kinek hogyan sikerül élni ezzel” – tette hozzá Rényi Ádám.
Magyar Rita, a TV2 szóvivője arról számolt be, hogy a Megasztár 5 de-cember 23-ai meghirdetését követő öt napban mintegy ötezer jelentkezés futott be hozzájuk, ami azt jelzi, hogy ezúttal is hasonlóan kiemelt érdeklődésre számíthat a csatorna, mint a Megasztár 4 esetében. A jelentkezések száma ugyanis szériánként nőtt: az elsőben mintegy háromezren, a másodikban ötezren, a harmadikban több mint tízezren akartak megasztárok lenni. A negyedik részt megelőzően pedig – a vidékre is ellátogató „toborzó” akcióknak is köszönhetően – csaknem százezren neveztek a versenybe.
Magyar Rita szerint mint minden eddigi casting, a mostani is azt fogja bizonyítani, hogy vannak még fel nem fedezett énekestehetségek Magyarországon. A két giga műsor összecsapásával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: ha mindkét műsor jól teljesít, az nemcsak a tehetségkutatók össznézettségét növeli, hanem vérfrissítést is eredményez majd a hazai zenei piacon. Sőt, tette hozzá, az idehaza bizonyított sztárok előtt már Európa is nyitva áll.
A világszerte tömegeket a képernyő elé szögező tehetségkutatók – mint György Péter esztéta a Heteknek elmondta – nemcsak befolyásolják a zeneipart, hanem egyenesen generálják azt. „Tulajdonképpen mediatizálták a tehetségkutatást. Amíg korábban ez a költséges, ám elengedhetetlen feladat jórészt a kiadókra hárult, addig ma ezt megoldják a tehetségkutató műsorok és maguk a nézők” – mondta. Hogy ez az új iparág mekkora üzlet is valójában, azt jól jelzi, hogy a Forbes amerikai gazdasági magazin összesítése szerint az X Factor és a Britain’s Got Talent szülőatyja vezeti az amerikai televíziós személyiségek kereseti listáját. A brit Simon Cowell a hazájában indult Pop Idol zsűritagjaként kezdte – tehát az alapötlet nem az övé –, majd nemcsak ezzel a műsorral, hanem két saját „gyermekével” is karriert futott be a tengerentúlon. Az összesen 123 millió fontos vagyonnal bíró Cowell nem csupán a műsorokkal „kaszál”, az ő kiadója, a Syco-Sony gondozza a befutott tehetségek lemezeit is.
És hogy miért sikeresek mindenhol a tehetségkutató show-k? György Péter szerint azért, mert a társadalmi mobilitás sikersztorijait tárják a néző elé. Egyszerűbben szólva: szeretjük az olyan népmesei motívumokkal tűzdelt történeteket, amikor egy tehetség az ismeretlenségből indulva befut, és elnyeri méltó jutalmát. Az esztéta ugyanakkor hozzáteszi: a néző számára ez a legtöbb esetben csupán látvány, és éppen azért vonzó, mert – különösen Magyarországon – tömegek figyelmét tudja elterelni arról, hogy a társadalmi mobilitás valójában nem működik.
„Olyan országban élünk, ahol a középosztályból könnyen ki lehet esni, de bekerülni tehetséggel és szorgalommal is szinte lehetetlen. Viszont jólesik látni, hogy van, akiknek sikerül. A társadalom számára ezek a sikersztorik ilyen értelemben csupán pótszerek” – fogalmazott György Péter.
2010. 01. 08. (XIV/1)
