Magyarországon a föld ára hektáronként a minőségtől függően 200 ezer forinttól 2 millióig terjed, míg a nyugat-európai árak 5 és 15 millió forint közötti összegről szólnak. Az olcsó magyar föld miatt osztrák és német gazdák és a „földhiánnyal” küzdő holland és dán agrártársaságok szeretnének nálunk birtokot vásárolni, de ma még ezt nem tehetik meg. Az EU-val kötött megállapodásunk szerint 2011-ben meg kellene nyitnunk a földpiacunkat a külföldi tőke előtt. Az országgyűlés többsége hétfőn egyetértett abban, hogy további három évvel meg kell hosszabbítani a magyar földpiaci moratóriumot, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar államnak nem kell gyorsan valamilyen stratégiát kidolgoznia a „földhelyzetre”. Különösen azért, mert az állam kezelésében még mindig (osztatlan közös tulajdonban) több százezer hektárnyi termőföld van, amit idővel az állam is értékesíthet.
Nagyon komoly politikai kérdés, hogy a hatalomra készülő Fidesz milyen birtokpolitikát kíván folytatni. Legalább két kulcskérdés van ezen a területen: a már említett külföldi tőke beengedésének az időpontja, illetve, hogy engednek-e azoknak az agráriumban tevékenykedő magyar tőkéseknek (köztük ismertebb bankároknak), akik nagy tételben földet szeretnének vásárolni. Ha az utóbbiak kerülnek vezető szerepbe, akkor a részvénytársaságok, és a kft.-k mögött gyakorlatilag a századelő feudális szisztémájára hajazó földesúri rendszer alakulhat ki gigantikus földbirtokokkal. A Népszabadság információja szerint választási győzelme esetén a Fidesz egyik legelső dolga lesz a jelenleg érvényes termőföld-vásárlási szabályok módosítása. A párt célja, hogy minden lehetséges eszközzel megvédje a hazai birtokokat a külföldi spekulációs beruházóktól, még akkor is, ha a jelenleg rájuk vonatkozó korlátozásokat nem engedi meghosszabbítani az EU. A legradikálisabb eszközként a Fidesz szakértői felvetették, hogy a jelenleg az állam birtokában lévő csaknem félmillió hektár, zömében bérleményként hasznosított állami szántóterület gyors értékesítésével is meg lehetne erősíteni a hazai termelői szektort.
Hogy ez mennyire biztos, azt nem sikerült kiderítenünk. Fideszes forrásaink szerint a jobboldalon legalább öt érdekcsoport igyekszik megszerezni a vidékfejlesztési és agrárterület irányítását. Az egyik a népi-nemzeti vonalhoz tartozó, egykori MDF-eseket is tömörítő, Font Sándorhoz, Ángyán Józsefhez és Lezsák Sándorhoz köthető kör.
A szakmai ideológus szerepét Ángyán József professzor, a gödöllői Szent István Egyetem intézetvezetője tölti be, akinek a megértéséhez érdemes megjegyezni, hogy előszeretettel idéz David C. Korten a Tőkés társaságok világuralma című könyvéből, amely még a Jobbik-közeli portálokon is népszerű „szakirodalom”. Ángyán – aki képviselő a Fidesz színeiben – többek között elidegenítési tilalmat rendelne el az állam kezelésében lévő nemzeti földalapra, megszabná, hogy mekkora lehet egy mezőgazdasági üzem, hogy ne alakulhasson ki az a helyzet, hogy pár cég (földbirtokos) kezébe kerülne a magyar föld többsége, helyben lakáshoz kötné a vásárlást és a bérletet. A célja: növelni a kis- és középüzemi méretű családi gazdaságok arányát.
Egy másik érdekkört Jakab István Fidesz-képviselő, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke jelenít meg. A Magosz is a kis és közepes gazdákat erősítené, olyan szabályokat vezetne be, amelyek a földbirtok aprózódását igyekezne csökkenteni, és működőképes nagyságú, de helybéli gazdákra épülő földbirtokrendszert alakítana ki. A Magosz óvatosabban és visszafogottabban fogalmaz az úgynevezett „tőkések” témakörében. Eszerint: „A földbirtok-politikának biztosítania kell, hogy a termőföldhöz köthető jövedelmek minél nagyobb részben helyben maradjanak. A termőföld vásárlása, bérlése esetén a helyben lakó gazdáknak kell előnyt élvezniük.” Fideszes agráros forrásaink szerint egy harmadik, de nagyon befolyásos kört nem annyira ismert politikusok jelenítenek meg, hanem szakértelmiségiek, többek között Éder Tamás, aki a Fidesz–Kisgazda–MDF- kormányban volt államtitkár, ma az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke és Csányi Sándor agrárbirodalmának egyik meghatározó vezetője. E körhöz sorolják például a Fidesz régi agrárosát, Glattfelder Bélát és Popp József egyetemi tanárt is.
Az agrár, de különösen a vidékfejlesztési csúcsminiszterségre hajt Széles Gábor ismert gyáriparos, de a kisgazdáktól „importált” Túri-Kovács Béla és köre is „játszana” ezen a területen. A Fidesz hivatalos agrárprogramja – a többi szakpolitikai programmal együtt –március 15-e után lesz nyilvános. Forrásaink szerint a lényegi kérdéseket, különösen a leendő kormányzati politikát meghatározó személyek neveit csak Orbán Viktor és szűk stábja ismeri.
2010. 02. 19. (XIV/7)
