Kis úgy vélte, hogy talán van arra esély, hogy a Fidesz ne szerezzen kétharmados többséget az új Országgyűlésben. Mint fogalmazott, a Fidesz a jelek szerint már elérte lehetséges támogatottsága felső határát. Veszíteni azonban még tud, részint a kampány során elkövetett hibái miatt, részint pedig azért, mert a feljövőben lévő Jobbik nemcsak az MSZP rovására növekszik, hanem az ő rovására is. „A Jobbik előretörése, Orbán egyik-másik nyilatkozata felrázhatja a jelenleg passzív szocialista szavazókat" - tette hozzá a filozófus.
Kis a kétharmados törvények kapcsán megjegyezte: arra találták ki őket, hogy az ország egyik felét képviselő erők ne nyúlhassanak az alapvető politikai szabadságjogokhoz és az alapvető intézményekhez az ország másik felének beleegyezése nélkül. A törvények túlnyomó többsége nem kétharmados, ezért a parlamenti többség mindig tud kormányozni. A kétharmados törvények léte azonban biztosítja, hogy a többség uralma ne vezethessen a kisebbség érdekeinek és jogainak semmibevételéhez.
Az SZDSZ volt elnöke kifejtette: kétharmados törvényt - ha a parlamenti többség nem éri el a kétharmadot - csak akkor lehet módosítani, ha a kormányoldal keresi az egyetértést az ellenzéki oldallal, és ha a kisebbség is hajlik a kompromisszumokra. Nem igaz azonban, hogy ez a feltétel húsz év alatt soha ne teljesült volna. Csak akkor merevedtek meg a frontok, amikor a Fidesz 1998-ban kormányra került, és deklarálta, hogy nem kíván az ellenzékkel egyezkedni, majd amikor 2002 után, most már ellenzékben, arra rendezkedett be, hogy eleve meghiúsítson minden megegyezést. Ez a bajok oka, nem az, hogy a magyar politika „nem érett a kétharmadosságra".
2010. 03. 12. (XIV/10)
