Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában – emelte ki.
Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg, mert a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására.
Mint írtunk róla, az Országgyűlés február 22-én fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását a holokauszttagadás büntethetővé tételéről. A törvény – amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be – három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.
A végül elfogadott előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban.
„Egy-null a demokratáknak” – értékelte Mesterházy Attila Sólyom László döntését. A szocialista miniszterelnök-jelölt újságíróknak azt mondta, hogy kimondottan örül, és üdvözli az államfő döntését. Úgy fogalmazott: a Fidesz most már láthatja, hogy nem cselekedett helyesen akkor, amikor nem támogatta a törvénymódosítást a parlamentben.
Az MDF üdvözli, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt – mondta Herényi Károly, miként Eörsi Mátyás is üdvözölte, hogy az államfő aláírta a törvényt. A képviselő reményének adott hangot, hogy a jogalkalmazó szervek „komolyabban fognak odafigyelni ennek a törvénynek a végrehajtására”, mert ez szerinte több korábbi törvénynél nem valósult meg. Leszögezte, hogy a magyar államnak „egy világos zsinórmértéket” kell felállítania és érvényesítenie annak kapcsán, hogy hol van a véleménynyilvánítás szabadságának határa.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint egyoldalú a holokauszt tagadásáról szóló törvény, s a párt „elég nagy jogi következetlenséget” vél felfedezni az államfő indoklásában. Halász Zsuzsa kifejtette: az államfő indoklásában az önkényuralmi jelképek használatára hivatkozik, márpedig a horogkereszt mellett a vöröscsillag használata is jogszabályba ütközik. A holokauszt tagadásáról elfogadott törvény csak a fasizmus bűneit veszi górcső alá, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöket nem. Ez így nem helyes, és ezt az államfőnek is figyelembe kellett volna vennie.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége szerint a holokauszt tagadását bűncselekménnyé minősítő törvény elfogadása, amelyet az államfő ellenjegyzett, fontos fegyver lehet az antiszemitizmus ellen küzdők kezében, és lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok fel tudjanak lépni a társadalmi békét veszélyeztető csoportok ellen. (MTI-Hetek)
2010. 03. 12. (XIV/10)
