Az új országgyűlés megalakulását hagyományosan megelőzi a parlamenti pártok közötti egyeztetés, amelynek egyik célja a tisztségviselői helyek (elnöki, alelnöki, jegyzői pozíciók) elosztása, a bizottsági struktúra meghatározása és a bizottsági elnöki és alelnöki tisztségek elosztása. Ezúttal a Fidesz felajánlotta az ellenzéki pártoknak, hogy a létszámarány fölötti számban tölthetnek be ellenzéki képviselők bizottsági elnöki tisztséget, ugyanakkor jelezte, hogy a felajánlott tisztségek egymás közti elosztásáról az ellenzéki pártok egymással állapodjanak meg. Az MSZP ezt az ajánlatot elfogadta - holott nem kellett volna. Arra kényszerült, hogy a Jobbikkal különalkuba bocsátkozzon, ez is hiba volt. Németországban, amikor a Jobbikhoz hasonló ideológiai alapon álló Német Nemzeti Demokrata Párt 2004-ben Szászországban több mint kilenc százalékot elérve bejutott a tartományi parlamentbe, ott sem a bal-, sem a jobboldal nem állt vele szóba.
Az alkudozás eredményeként az a helyzet állt elő, hogy a szocialistáknak választaniuk kellett, hogy a Költségvetési vagy a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztét akarják-e ellátni. Ők a Költségvetési Bizottságot választották. Ezt a döntést tisztességes, józan ítélőképessége birtokában lévő demokrata nem hozta volna meg. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztének megszerzését a Jobbik elnöke politikai áttörésnek nevezte (a Jobbik eredeti célja a Külügyi és a Nemzetbiztonsági Bizottság volt, az egyiket sikerült elérnie). Ehhez a sikerhez az MSZP juttatta a Jobbikot.
Az MSZP arra hivatkozik, hogy a Költségvetési Bizottság elnöki pozíciójában jobbikos képviselő nemzetközi szégyent jelentene. Szögezzük le, nincs olyan bizottság, ahol jobbikos elnök ne lenne nemzetközi szégyen. A választások utáni nemzetközi visszhangból látható, hogy önmagában a parlamentbe jutásukat is általános megrökönyödés fogadta. Ugyanakkor a parlamenti hagyomány és egyes törvények is azért tartják fontosnak, hogy egyes bizottságok ellenzék által vezetett bizottságok legyenek, mert az az elképzelés, hogy így hatékonyabban történik a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
2010. 05. 14. (XIV/19)
