Már a választási kampányban tudható volt, hogy Orbán Viktor és leendő kormánya egy kevésbé húsbavágó, elsősorban szimbolikus jelentőségű jogszabállyal kezdi meg menetelését a hazai politika cirkuszi sátrában. A kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás annak rendje és módja szerint csont nélkül ment át az újonnan alakult országgyűlésen, igaz, Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor nemmel szavazott, Lendvai Ildikó és Kovács László pedig lekéste a voksolást. (Vona Gábor állítólag „technikai okok" miatt nem ért oda élete nagy gombnyomására).
A törvény értelmében - hangsúlyozottan egyéni kérelemre - immár azok is kaphatnak magyar állampolgárságot, akik nem laknak az ország területén, viszont felmenőik valaha a magyar állam területén éltek, bizonyítani tudják nyelvtudásukat, büntetlen előéletűek és honosításuk nem sérti Magyarország nemzetbiztonságát. Az eddigi, általános kedvezményes honosítási okok továbbra is fennmaradnak, lerövidülnek viszont a határidők. Így a közigazgatási és igazságügyi miniszter egy év helyett három hónapon belül köteles előterjeszteni a honosítási kérelmet a köztársasági elnöknek. Mindez egy jelképes napon, augusztus 20-án válik elérhetővé a határon túli magyarok számára, a magyar útleveleket azonban csak a jövő évtől kezdik el osztani.
Az egyébként sem felhőtlen szlovák-magyar kapcsolatok egén tovább sűrűsödtek a felhők Martonyi János leendő külügyminiszter legutóbbi pozsonyi látogatását követően, miután hazarendelték Budapestről Peter Weiss szlovák nagykövetet, majd Robert Fico kormányfő a hét elején rendkívüli ülésre hívta össze a pozsonyi törvényhozást. A nacionalisták vezérszónoka, Anna Belousosvá nyomban felvázolta a magyarfóbia aranymetszését: a kettős állampolgárság után jön majd a területi autonómia, és végül a Felvidék visszacsatolása népszavazással. A miniszterelnök nem tompította az aggályokat, sőt szerinte is a magyar revizionista törekvések egyik állomása az új törvény, és ezért kell neki a „magyar Országgyűlésből áradó barna pestis" ellen felemelnie a hangját.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2010. 05. 28. (XIV/21)
