Bár néhány évvel ezelőtt elterjedt a köztudatban, hogy a parkolási bírságokat nem kell komolyan venni, mert egy idő után elévülnek, a gyakorlat ezzel éppen ellentétes. Lapunk egyik olvasója elmesélte, hogyan jutott el a büntető folyamat a foglalásig. A parkolási idő túllépése miatt kirótt háromezer forintos pótdíj másfél év alatt – ismeretlen okból – mintegy húszezer forintra nőtt. Elképzelhető, hogy több hasonló ügyét összevonták – mondta a végrehajtó cég munkatársa, de maga sem volt biztos benne, hogy valóban így történt. A húszezer forint tőketartozást kamat és 28 700 forint perköltség duzzasztotta tovább. Arra a felvetésére, hogy nem volt bírósági tárgyalás, mire fel tehát a perköltség, az illetékes jogász tájékoztatta: természetesen nem volt per, mivel az autós nem támadta meg a bíróság fizetési meghagyását, a perköltség kifejezés pedig nem szó szerint értendő, az valójában az ügyvédi iroda költségeit és az „egyéb” költségeket takarja.
A fizetendő összeget – amit már a végrehajtó számlázott az autósnak – általános költségátalány, 6000 forint állami illeték, 3000 forint egyéb költség, eljárással felmerült költség: 1500 forint, készkiadás: 3600 forint, munkadíj: 4000 forint, költségátalány: 2000 forint, valamint 6400 forint jutalék növelte. Mindent összeadva az autós kötelezettsége 82 ezer forintra emelkedett. A végrehajtó lefoglalta a gépjárművet, forgalmi értékét egymillió forintban állapította meg. Az önkormányzat két nappal később arról tájékoztatta a tulajdonost, hogy a jogszerű foglalás miatt kivonta az autót a forgalomból.
Egyszersmind felszólította, adja le a gépjármű rendszámát és forgalmi engedélyét az önkormányzatnál, ellenkező esetben egymillió forintos bírsággal sújthatja a tulajdonost. Az autós fizetett: ha nem tette volna, a törvény értelmében gépkocsiját a becsült érték 25 százalékáért, jelen esetben 250 ezer forintért is eladhatta volna a végrehajtó, amiből – a 82 ezer forint és az árverezési költségek levonása után – a fennmaradó rész a tulajdonost illette volna.
Az autósok kiszipolyozására szakosodott fővárosi rendszer nem csak az ötvenszeres pótdíjazás és a fentihez hasonló esetek miatt háborítja fel az érintetteket. Sok esetben fordul elő, hogy már a lavinát elindító parkolási bírság is jogszerűtlen: a parkolóőrök más autót fényképeztek le, a dolgozókat arra presszionálták, hogy minden körülmények között „hozzanak” egy bizonyos mennyiségű büntetést, mert ellenkező esetben az állásuk kerül veszélybe. Egy autóstól a két évvel korábban eladott gépkocsija kapcsán akartak büntetést beszedni. Hiába küldte el az okmányiroda által lepecsételt adásvételi szerződést, amely egyértelműen bizonyította, hogy a szabálytalan parkolás időpontjában már rég nem volt tulajdonában az autó, az ügy a behajtó céghez, majd bíróságra került.
A fővárosi parkolóhelyek jelentős részét működtető Centrum Parkoló Kft. nemrégiben egy szabályosan parkoló autóst bírságolt meg, aki mozgáskorlátozott-kártyával állt az erre kijelölt helyen, vak édesapját szállította egy közeli üzletbe. Mire visszaértek, a szélvédőn a 72 ezer forintos csekk várta őket. A parkolóőr azt mondta, azért büntette meg az autót, mert nem látta rendesen a rokkantságot igazoló kártyát. (A mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyen szabálytalanul parkoló autós a legjobb üzlet: itt 300-szoros a büntetés mértéke.) A visszaélés nem ritka – állította a Heteknek az Emberibb Parkolásért Mozgalom alelnöke. Legin István azt mondja, mindennap történik kisebb-nagyobb szabályszegés, legtöbbször a parkolóőrök járnak el jogtalanul.
A visszaélések a legfelsőbb szintekig is elérnek. Farkas Kálmánt, a terézvárosi közterület-felügyelet vezetőjét tavaly augusztusban helyezték előzetes letartóztatásba, mert a gyanú szerint 2008-ban és 2009-ben havonta 500-800 ezer forint közötti pénzt kapott a Centrum Parkoló Kft. ügyvezető igazgató-helyettesétől. A kenőpénzből Farkasnak a közterület-felügyelet munkatársait kellett arra ösztönöznie, hogy minél több kerékbilincset helyezzenek ki, az önkormányzat ugyanis a bilincsek száma alapján fizetett a parkolótársaságnak.
Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki a kerületi közterület-felügyelet egyik munkatársát is, valamint a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetőjének helyettesét, Dudás Gábort. Dudást és Farkast tetten is érték, mikor előbbi 215 ezer forintot adott át a Centrum Parkoló Kft. székhelyén a terézvárosi közterület-felügyelet vezetőjének.
A Centrum Parkoló Rendszer Kft. 2000-ben illetve 2001-ben szerzett jogot összesen hét fővárosi kerületben (az I., II., VI., VII., VIII., XI., és a XII. kerület az „övé”) a parkolóhelyek üzemeltetésére. A fideszes Kupper András azonos nevű nagybátyja 75 százalék fölötti tulajdonrészt szerzett a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-ben. Somlyódy Csaba szocialista politikus is szerepelt a tulajdonosok között, Fürst György, a Centrum vezérigazgatója pedig korábban Terézváros vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármestere volt. Talán ezért írtak a lapok a Centrum „nagykoalíciós hátteréről”.
„Ha figyelembe vesszük az autósok általános költségeit és az átlagfizetést, kijelenthetjük, hogy a világon a legdrágább parkolást fizetjük” – állítja Legin István, majd összehasonlító adatként megemlíti: Amszterdamban átlagosan 1 euró körüli parkolási óradíjat szednek, miközben a budai Várban és a Budapest belvárosban jóval 400 forint feletti összegért parkolhatunk óránként. A fővárosi parkolási szabályokat tavaly nyáron tovább szigorították: a fizetős időszak reggel 8 órakor kezdődik, ám a korábbi 18 óra helyett immár 20 óráig tart. Arra a kérdésre, hogy a magas óradíjak mellett mi indokolja a brutális pótdíjazást, Legin azt mondta, „a parkolási rendelet alapkoncepcióját olyan személyek dolgozták ki, akik anyagi érdekeltséggel bírnak a rendszerben”. Az elsőre meredeknek tűnő állítást Legin szerint az Alkotmánybíróság tavaly novemberi, a fővárosi parkolási rendeletet eltörlő határozata is tartalmazza, miszerint nem a forgalomszabályzás szempontjai, hanem anyagi érdekeltségek érvényesülnek.
Az AB szerint a parkolási tarifákról szóló rendelet megalkotásakor az önkormányzatok árhatóságként lépnek fel, miközben érdekeltek a díjak felsrófolásában. Annál is inkább, mivel jelenleg a parkolási cégek által beszedett díjaknak és büntetéseknek csak a töredéke, Legin István szerint 15-20 százaléka jut el az önkormányzatokhoz, a fennmaradó összeg magáncégeket, magánzsebeket gyarapít. Egy tavalyi kimutatás szerint három év alatt közel 20 milliárd forintot fizettek az autósok a parkolásért. Ebből a pénzből 8,9 milliárd került vissza az önkormányzatokhoz.
A parlament kedden elfogadta azt a törvényt, mely által jelentős változások állhatnak be, ám az emberibb parkolásért küzdő szervezet többet várt. „Történt némi enyhítés, például a pótdíjat az eddigi ötvenszeres mértékről negyvenszeresre csökkentették, de ez még mindig irdatlanul magas. Mi azt szerettük volna – mivel bárkivel előfordulhat, hogy később ér az autójához, mint ameddig a jegye érvényes –, hogy az első óra jelképes büntetése legyen egy órai parkolási díj. Aki ezen túl késik, vagy nem fizet, azt büntessék hússzoros összegre, de ez egészen addig ne növekedhessen, amíg postán nem értesítik az illetőt. Az Alkotmánybíróság ugyanis azt is kimondta, hogy a Mikulás-csomag mint értesítő elfogadhatatlan” – mondta lapunknak az alelnök, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerékbilincselés nálunk alkalmazott módszere Európában egyedülálló. „Magyarországon sajnos abból indulnak ki, hogy az autósok környezetszennyező bűnözők, bliccelő gazemberek, és ehhez képest hozzák a szabályokat” – tette hozzá Legin István.
Nem árt tudni
A héten elfogadott törvénymódosítások a benzinárhoz kötik a parkolási díjakat. Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi esetén nem lehet több egy liter 95-ös benzin előző évi átlagárának a kétszeresénél. Ez idén maximum 544 forint. Újra lesz türelmi idő: egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat akkor kell fizetni, ha a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén öt perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább tizenöt perccel túllépi az autós. A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el.
2010. 06. 04. (XIV/22)
