Az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célzó, a közoktatási törvényt módosító javaslatot május 17-én nyújtották be Semjén Zsolt és Szászfalvi László kereszténydemokrata képviselők. Indoklásuk szerint a hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket rónak azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát, ezért módosították az erre vonatkozó közoktatási törvény passzusát. Az Országgyűlés döntött arról, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
„Az eddig hatályos jogszabály szerint az állami alapnormatívát kiegészítő támogatást az átadás után öt évig továbbra is az önkormányzatnak kellett finanszíroznia, a törvényhozás ezzel akadályozta meg, hogy pusztán anyagi kényszerből kerüljenek át az önkormányzati iskolák az egyházakhoz” – hangsúlyozta Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke (kis képünkön fent). A PSZ attól tart, hogy a most elfogadott törvény hatására azok az önkormányzatok, akik komoly anyagi nehézségekkel küzdenek, sorozatban átadják intézményeiket az egyházaknak. „Így végső soron nem az önkormányzatot, sőt nem is az egyházat, hanem az államot terheli az egyházi iskolák fenntartása, hiszen a vatikáni szerződés értelmében az állam az egyházi intézményeknek biztosítja azt a kiegészítő támogatást, amit az önkormányzatok is biztosítanak az iskoláiknak” – sérelmezi a PSZ elnöke.
A törvényjavaslat kapcsán egyedül a PSZ adott ki tiltakozó nyilatkozatot, mivel nehezményezte, hogy egy ilyen horderejű változtatás minden szakmai egyeztetés nélkül került benyújtásra, majd elfogadásra. Galló Istvánné kérdésünkre elmondta: az egyéni módosító indítványok esetén sajnos nincs előzetes egyeztetési kötelezettség, ez egy régi joghiányosság, ami feltehetően nem fog egyhamar megszűnni. Mi több, egy nemrégiben megjelent nyilatkozat szerint az új oktatási kormányzat nem a pedagógus szakszervezeteket tekinti tárgyalópartnereknek, hanem egy majdan létrehozandó szakmai kollégiumot, miközben ma mégiscsak a PSZ a szakma reprezentatív, legitim érdekképviselete – tette hozzá az illetékes. „Tulajdonképpen az egyházi intézményeket az állam fogja finanszírozni” – hangsúlyozza Gallóné, aki szerint valószínű, hogy a közoktatási feladatok a társadalmi igényt messze meghaladó mértékben hárulnak majd az egyházakra. „Azt sem lehet tudni, miként fog ez hatni a ma még jobbára válogatott gyerekekkel dolgozó egyházi iskolák szakmai teljesítményére” – mutat rá az elnöknő.
A módosítás következtében a PSZ szerint sérül a közoktatási intézmények világnézeti semlegességének alkotmányos követelménye, s azok a gyermekek kerülnek majd hátrányba, akik nem szeretnének egyházi iskolába járni, vagy éppenséggel nem veszik fel oda őket, és emiatt kénytelenek lesznek ingázni. Az egyházi intézmények ugyanis továbbra is szelektálhatnak a gyermekek, sőt a tanárok között is. Ha ugyanis egy önkormányzati iskola egyházi kézbe kerül, az egyház csak a közfeladatot veszi át, nem az intézményt, a pedagógusok közalkalmazotti státusza megszűnik, miközben nyilvánvaló elvárás lesz a tanárok világnézeti elkötelezettsége. „A KDNP szakpolitikusainak nyilatkozatai szerint a gyerekek mindössze 10 százaléka jár ma hittanra, amin sürgősen változtatnának, méghozzá az etikaoktatás és a fakultatív hittan bevezetésével az önkormányzati iskolákban. Világosan látszik, hogy az új kormányzat szívesen átengedné a közoktatást az egyházaknak, amit mi ellenzünk, hiszen a 21. században élünk, az állam és egyház szétválasztása már megtörtént” – teszi hozzá az elnök asszony.
„A törvényjavaslattal kapcsolatban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének még nincs hivatalos állásfoglalása. Személyes véleményem az, hogy a kormánynak elsősorban nem az iskolaátadást kellene megkönnyítenie, hanem azt kellene biztosítania, hogy az önkormányzatok ne kényszerüljenek arra, hogy pusztán anyagi szükségből átadják az intézményeiket, márpedig az elmúlt években ez zajlott, és nem is annyira egyházi, mint inkább a magán- és alapítványi iskolák irányába” – reagált kérdésünkre Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke (kis képünkön lent). Szerinte egyfajta rejtett privatizáció zajlik ezen a téren: az önkormányzati közoktatási intézmények száma folyamatosan csökken, arányuk jelenleg 80 százalékos. A törvénymódosítás – amelynek hatástanulmánya nem ismeretes – a demokratikus alapjogokat Kerpen szerint nem sérti, hiszen az önkormányzatoknak továbbra is biztosítaniuk kell a világnézetileg semleges intézmény elérését. A közoktatási törvény szabadelvű marad, hiszen az állam fenntartótól függetlenül biztosítja az alapnormatívát. De sajnos ez ma a közoktatási kiadások átlag 50 százalékát fedezi, mivel az elmúlt hat évben több mint 100 milliárd forintnyi elvonás történt. Ez a fő probléma, mert így minden fenntartónak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Kerpen érdemben megfontolhatónak tartja azt a kereszténydemokrata elképzelést, amely az intézmények 90 százalékos központi és 10 százalékos fenntartói finanszírozását célozná, ám a majdani részletektől függ ennek a javaslatnak a támogathatósága. A PDSZ a megfelelő etikaoktatás szükségességével is egyetért – már ma is jelen van ennek lehetősége – , ami távolról sem fenyeget a kötelező hittan általános bevezetésével, a szervezet nem tart a közoktatás bármiféle rekatolizációjától. „Az igaz, hogy fenntartóváltáskor a pedagógusok jogállása megváltozik, így a felmentési idő és a végkielégítés szempontjából rosszabbul járhatnak a dolgozók, de a bérezés szempontjából – a közoktatási törvényben meglevő garanciák miatt – nem, és az említett hátrány is kivédhető, ha az önkormányzat megfelelő közoktatási megállapodást köt az új fenntartóval” – szögezi le Kerpen Gábor.
2010. 06. 11. (XIV/23)
