hetilap

Az utóbbi hetekben egy kicsit többet rengett a föld Magyarországon a megszokottnál, van ennek valami különleges oka?– Azt gondolom, nincs semmilyen extrém oka, hiszen átlagosan minden évben van 5-10 rengés, ami a lakosság által is érzékelhető. Volt már olyan év, amikor csak három ilyet regisztráltunk, de előfordult olyan is, hogy tizenötöt.Ezek szerint teljesen normális, hogy augusztus 14. és 22. között fél tucat, a lakosság által is érezhető földrengés volt az országban?– Ha teljesen normális lenne, akkor nem beszélgetnénk most erről. De ettől még alapvetően nem változott Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége. Mégis mi okozza a hazánkban tapasztalt földrengéseket?– A földrengések többsége úgynevezett tektonikus rengés, amelyekhez a kéreg alatti mechanikai feszültség vezet. Ez a feszültség – amelyik a kőzetlemezek folyamatos mozgásából ered – felhalmozódik, ennek hatására a kőzetdarab eltörik, vagy gyakrabban egy már korábbi törésvonal mentén a lemez hirtelen elmozdul. Az eddig elmondottak alapján sejteni lehet, hogy a feszültség a lemezek határán fejti ki leginkább hatását, mégis a lemezen belül is megnyilvánulhat. Mi ugyan nem vagyunk közel lemezhatárhoz, hiszen a legközelebbi a mediterrán térségben van, de itt is vannak kisebb tektonikai egységek, kőzetblokkok, amelyek szintén mozognak egymáshoz képest. Igaz, a létrejött feszültség nálunk szerencsére nem okoz nagyobb rengéseket.Ha jól tudom, nem igazán létezik biztos módszer a földrengések előrejelzésére. Ennek fényében mi a jelentősége az ilyen kimutatásoknak?– Olyan megbízható módszer, amelyik alapján meg tudnánk mondani, hogy mikor, hol, mekkora erejű földrengés várható, valóban a világon sehol nincs. Van azonban egy másik fajta előrejelzés; azt ugyanis ki lehet számolni, hogy egy adott területen, akár Magyarországon, vagy annak egyes részein mekkora valószínűséggel milyen földrengésekhez vezető talajmozgás várható a következő mondjuk 50 évben. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mi ebben a jó? Legfontosabb feladata, hogy az építészeti szabvány mellékleteként úgy lehet a segítségével felépíteni egy épületet, hogy ezt a várható talajmozgást az adott építmény jelentős sérülés nélkül kibírja. Nyilván fontos ez lakóházaknál is, de még fontosabb olyan létesítményeknél, amelyek sérülése fokozott veszélyt jelent a környezetre.Mint mondjuk egy atomerőmű...– Pontosan. Az ilyen jellegű építményeknél különlegesen fontos ez az előrejelzés, már amennyire az utóbbi módszert annak nevezhetjük. Konkrét eseményeket sajnos nem tudunk előre jelezni. Magyarországon mióta van műszeres földrengés-megfigyelés?– A szeizmológiai műszeres megfigyelés a 19. század végén jelent meg a világon, és intézményesülésében hazánk az élen járt, nagyon hamar megjelentek földrengésjelző állomások az országban. Talán érdekes lehet, hogy a huszadik század elején alakuló európai szeizmológiai szervezet első főtitkára is magyar volt. 1935 óta használja a világ a Richter-skálát. Létezik más mérőszám is?– Földrengésekkel kapcsolatban kétféle mérőszámot szoktak emlegetni, a két skála azonban teljesen különböző dolgot mér. Az egyik a 12 fokú Mercalli-skála a földrengés hatását, pusztítását vizsgálja. Ez abból a korból származik, amikor még nem volt műszeres megfigyelés. A másik Charles Richter találmánya, aki kaliforniai rengéseket vizsgált, és neki köszönhetően terjedt el a magnitúdós megfigyelés világszerte. Ez a földrengés nagyságát, erejét jelzi – hogy mekkora energia szabadult fel a rengés ideje alatt. Egy óceán mélyén keletkezett rengést Richter-skálával mérhetünk ugyan, de károkhoz sokszor nem vezet, így a másik skálával nem szemléltethető. Hogy kell elképzelni egy Richter-skála szerinti 6-os és 7-es magnitúdójú rengés közötti különbséget?– Egészen pontosan harminckétszer akkora energia szabadul fel, ez nagyjából tízszer akkora mozgást eredményez. Különösen figyelemreméltó, ha azt nézzük, hogy számok összeszorzódnak, így egy M7-es rengésnél ezerszer több energia keletkezik, mint egy 5-ös erősségűnél. 4-es rengéshez képest ugyanez az adat már több mint harmincezerszer akkora különbséget jelent. Ha pedig a mostani, nagyjából 3-as erősségű földrengéseinket hasonlítjuk a haiti rengésekhez (7,0), már egymilliószoros energiakülönbségről beszélünk.Magyarországon utoljára a 18. században volt 6-os erősségű földrengés. Mi történne, ha egy ilyen megrázná a mai Budapest belvárosát?– Nagyon sokan kíváncsiak erre, de sajnos nem tudom a választ. Valószínűleg elég nagy káoszt okozna, mégsem gondolom, hogy a földdel egyenlővé válna minden. De nem értek hozzá; nem tudom, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek, sok mindentől függ, hogy mekkora kár keletkezne. Az 1763-as komáromi 6-os erősségű kirívónak számít a magyar történelemben, azóta nem voltak ilyen rengések. Egyedül az Érmellék környéki 19. századi rengések nagysága közelítette meg ezt az értéket. Van valakinek erre az esetre forgatókönyve?– A katasztrófavédelemnek biztosan van nagyobb rengésre szóló forgatókönyve is, de erről őket kellene megkérdezni.