A hét elején elfogadott hároméves válságadó távközlési és telekommunikációs szektorra eső része egyes számítások szerint jóval meghaladja majd a kormányfő által remélt évi 61 milliárd forintot. Ebben a piaci szegmensben elsősorban a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone, az Invitel és a UPC érintett. Ők azok, akik éves bevételük ötmilliárd forint fölötti részének 6,5 százalékát válságadóként lesznek kénytelenek átutalni. A listavezető adózás előtti profitjának 30 százaléka bánja (31 milliárd forint), míg mondjuk a Vodafone esetében - állítólag - a teljes haszon odaveszne. A szerencsés nyertesek azok, akiknél az adóalap nem haladja meg a 100 millió forintot: ők semmit nem fizetnek kormányuknak.
Ennek primer oka az, hogy másfél órával a vonatkozó jogszabályról szóló végszavazás előtt tiltakozó levél érkezett a 176 érintett céget képviselő Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség elnökétől az Országgyűlés Informatikai Bizottságához. Nyírő Péter ebben arra kéri a miniszterelnököt, hogy legalább a legkisebbeket mentesítsék a kötelezettség alól. „Ez az adó azokat kapja derékba, akik még nem elég nagyok, de már beleesnek a fizetési kötelezettséggel érintettek körébe, és átlagos profitjuk nem sokkal több, mint amennyit a kormány válságadó formájában beszed tőlük" - mondja a szövetség elnöke, aki ezzel együtt sem fájlalja a különadót, mivel - mint fogalmaz - talán arányosítja az elmúlt húsz évben kialakult megkérdőjelezhető versenyelőnyöket.
Lássuk a kifogásokat! A legnagyobb vesztes Magyar Telekom Nyrt. úgy nyilatkozott, hogy a váratlan kiadás „nem érinti a cég korábban közölt idei célkitűzéseit", a válságadót várhatóan az „egyéb költségek között számolja el a társaság". A fejlesztéseket azonban el kell felejteni: vagyis a széles sávú internet gerinchálózatának kiépítése nem tud megvalósulni, ami veszélybe sodorhatja az Európai Unió által előírt 2011-es digitális átállást. A Vodafone hazai vezetése nyomban tárgyalásra hívta a kormányt a „további fejlesztések" és a „fogyasztói érdekek" témakörében. A távközlési társaság vezérigazgató-helyettese szerint a kormány döntése a harmadik és negyedik generációs mobilhálózatok fejlesztését teszi kérdőjelessé.
2010. 10. 22. (XIV/42)
