A baloldal tavasszal is látványos bukása óta a kormányzó pártok egymást túllicitálva dörzsölgetik az egyházpolitika elgémberedett végtagjait. Schmitt Pál időben lejelentkezett a római pápánál, Orbán Viktor miniszterelnök egyre sűrűbben tűnik föl reverendák gyűrűjében, és még Tarlós István újdonsült főpolgármester is csak úgy tudta tartani az iramot, hogy egy egyházi iskola céljaira ajánlotta föl parlamenti tiszteletdíját. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára nyilatkozataiban a kalács és korbács elvét alkalmazva „az autonóm kormányzat és az autonóm egyházak egyenrangú partnerségéről" beszél, miközben hadat üzen a „bizniszegyházaknak".
Az egyházfinanszírozással kapcsolatos jogalkotási feladatokat novemberre irányozta elő az új kormány. Ennek előszobáját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szándékai szerint a vatikáni konkordátum „betűjéhez és szelleméhez" való visszatérés jelentené. Az általa kilencéves szünet után október elejére összehívott vatikáni-magyar vegyes bizottság összetétele talán csak annyiban tér el a nemzetközi szerződéseknél megszokottaktól, hogy Juliusz Janusz apostoli nunciust leszámítva, mindkét oldalon magyar szereplők foglalnak helyet (tehát a Vatikánt is hazánkfiai képviselik a Magyar Állammal szemben).
A tanácskozások célja, hogy „jelentős számú törvénymódosítással" korrigálják az elmúlt nyolc év „diszkriminatív egyházpolitikáját". A parlament elé még az őszi ülésszakban benyújtani tervezett jogszabály-módosítások a közfeladatot átvállaló egyházi intézményeket (iskolák, kórházak, szociális intézmények, közgyűjtemények stb.) szeretnék a hasonló tevékenységet folytató önkormányzatiakkal azonos finanszírozásban részesíteni. Mivel az előző kormánynak nem okozott lelkiismereti válságot a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti diplomáciai megállapodásból következő törvények betartása, az új kabinet - az Állami Számvevőszék megállapításainak megfelelően - látványosan gyors ütemben szeretné rendezni az egyházi fenntartású iskolák nagy összegű járandóságának kérdését.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2010. 10. 08. (XIV/40)
