A nyáron megalakult Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottságban minden képviselőcsoport öt társadalmi, érdekvédelmi, szakmai szervezetet vagy egyházat jelölhetett meg, amelyeket véleménynyilvánításra kértek a témában. Nem minden jelölés aratott osztatlan sikert: a Jobbik képviselőcsoportja által megjelölt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom részvételét ugyanis leszavazta a bizottság, mivel a jelölésre adott válaszlevelükben „ottfelejtettek” egy Szálasi-idézetet. A Szent Istváni hagyományra való utalás kimondását, illetve egy Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását nélkülük is javasolják azok a szervezetek, amelyek a Jobbik javaslatára vesznek részt a bizottság munkájában.
A KDNP által felkért szervezetek, így a Nagycsaládosok Országos Egyesülete általános, életkortól független választójog rögzítését indítványozza az új alkotmányban, továbbá annak deklarálását is szorgalmazza, hogy a házasság egy férfi és egy nő tartós életközössége. A Magyar Katolikus Egyház szerint szintén megkerülhetetlen a házasság intézményének megerősítése, emellett pedig megjelentetné az alaptörvényben a vasárnapnak mint munkaszüneti napnak a védelmét. Semjén Zsolt, a miniszterelnök helyettese az „Isten, áldd meg a magyart!” mondatot tenné az alkotmány legelejére, hiszen szerinte „ez a mondat mindenkit magában foglal, azokat is, akik az értékeket az Úristenből vezetik le, és azokat is, akik az igazság, a jóság, a szépség értékeit más szempontok, értékek alapján keresik”.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek szerint az új alkotmány preambulumának utalnia kell a Tízparancsolatra, így arra, hogy a magyar kultúra zsidó-keresztény gyökereken alapszik. Továbbá fontosnak tartják, hogy az új alkotmány rögzítse azt is: Magyarországon működnek történelmi egyházak és más vallási csoportok.
Az MSZP által felkért szervezetek a munkavállalók, az érdekképviseletek és az idősek jogainak alkotmányos védelmét, valamint a fenntartható fejlődés fontosságát kívánják belefoglalni az új alaptörvénybe. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége (NYOSZ) például azt szeretné, hogy az új alkotmány pozitív diszkriminációval segítse az idősebb korosztályt.
A képviselőcsoportok által felkért szervezetek mellett a bizottság több állami intézménytől, illetve civil szervezettől is vár javaslatokat, így az Alkotmánybíróságtól, a köztársasági elnöktől, a miniszterelnöktől, továbbá a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal elnökétől, a legfőbb ügyésztől, illetve az állampolgári jogok biztosától is. Az Alkotmánybíróság javaslatában a népszavazás intézményének teljes körű újraszabályozását, valamint a rendes bíróságokhoz való viszonyuk tisztázását kéri az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságától. Az alkotmánybírák emellett azt is szeretnék elérni, hogy külön törvény határozza meg a köztársasági elnök Alkotmánybíróság általi felelősségre vonásának részletes szabályait.
Az adatvédelmi biztos saját hivatalának elnevezését információs biztosra változtatná, a Költségvetési Tanács elnöke pedig azt javasolja, hogy az alkotmánynak tartalmaznia kell a közpénzekkel való gazdálkodás és a közszektor átláthatóságának elvét, illetve a fenntarthatóság jegyében azt is rögzítenék az alaptörvényben, hogy a nominális államadósság növekedése középtávon nem haladhatja meg az inflációt.
Az Állami Számvevőszék javaslata kicsit meglepően hangzik, gazdasági jellegű észrevételeik mellett ugyanis Magyarország új alkotmányában utalni szeretnének a Szent Koronára; a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában; valamint a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjére. Lamperth Mónika (MSZP) és Schiffer András (LMP) erre reagálva kifogásolták, hogy Domokos László, az ÁSZ elnöke nem átallott szakrális hivatkozást ajánlani a preambulumba. A Fidesz által felkért szervezetek közül egyébként többen is javasolták a Szent Koronára történő utalást az új alkotmányban. A Professzorok Batthyány Köre szerint például az új alaptörvény preambulumának Magyarország alkotmányosságának történelmi folytonosságára, nemzeti függetlenségének és az egyéni közszabadságok tiszteletben tartásának hosszú múltjára kellene utalnia, akár a Szent Korona „mint nemzeti egységünk jelképe meghivatkozásával is”.
A koronára való utalást a kormányfő tanácsadó bizottságának tagjai közül többen is helyeselnék, köztük Boross Péter volt miniszterelnök is. „Fel kellene állítani a parlamentben a második kamarát, és rá lehetne ruházni bizonyos korlátozó jogosítványokat. Elő lehetne írni, hogy bizonyos kérdésekről csak a két ház együttes ülésén születhet döntés” – tette hozzá Boross, aki önkritikusan elismerte, hogy erre most nem lát fogadókészséget. A szintén tanácsadó Schöpflin György fideszes EP-képviselő fontosnak tartaná annak a szabálynak a törlését az alkotmányból, amely előírja, hogy a kormányfő csak akkor váltható le, ha a parlamenti többség ellenjelöltet állít, és megszavazza új miniszterelnök kinevezését, hiszen szerinte jelenleg „egy bukott miniszterelnök addig maradhat hatalmon, amíg akar, vagy amíg le nem jár a mandátuma”.
Olyan vélemények is napvilágot láttak azonban, amelyek az egész alkotmányozást, ha nem is elhibázott, de mindenképpen elsietett ötletnek tartják. Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense például így érvel: „Félreértés lenne azt hinni, hogy az alkotmányozás azt jelenti, tartalmilag teljesen új alkotmányt kell letenni az asztalra. 1989–90-ben tartalmilag teljesen átírták az alkotmányt, miközben formailag megmaradt az 1949. évi XX. törvénynek. Most épp az ellenkezőjére lenne szükség: úgy kellene formailag új alkotmányt elfogadni, hogy azt tartalmilag csak apróbb csiszolásnak vetjük alá. Avagy politikai értelemben szimbolikus, jogi értelemben ellenben konszolidációs alkotmányozásra lenne szükség.”
2010. 10. 15. (XIV/41)
