A zsúfolásig megtelt nagyméretű előadóteremben dr. Gulyás Gergely (az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke), dr. Hack Péter (jogász, az ELTE adjunktusa), dr. Halmai Gábor (alkotmányjogász, az ELTE egyetemi tanára) és dr. Salamon László (az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság KDNP-s elnöke) vitáztak az alkotmányunkkal kapcsolatos kérdésekről. A parázs vita azonban nem az alkotmány-módosítás szükségességéről folyt, hanem arról, hogy a kormánypártok változtatásai megfelelnek-e az alkotmányos elveknek. Ahogy az egyik kérdező megfogalmazta: „Létezik-e alkotmányellenes alkotmánymódosítás?"
„Többé-kevésbé" legitim
Legitim-e az 1989-es alkotmány? - szólt a vitaindító kérdés. Elsőként Salamon László reagált, aki szerint többé-kevésbé igen, de nem tökéletes a legitimitása, mivel az utolsó pártállami parlament fogadta el, amelyet nem szabadon választottak, ráadásul a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain jelen lévő Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. Ami miatt mégis legitim, az az a folyamat, ahogyan az alkotmány elfogadásra került. Gulyás Gergely szerint inkább azt kellene megkérdezni, hogy '89-esnek tekinthető-e az alkotmány, ugyanis attól még, hogy átírták, tulajdonképpen megmaradt '49-esnek. Emellett azonban azt is el kell mondani szerinte, hogy az elmúlt 21 év az alkotmány legitimitását növelte, és az alaptörvény nem vizsgázott rosszul, azonban egy kétharmados országgyűlés által elfogadott alkotmány nagyobb legitimitással bírna, mint a jelenlegi. Hack Péter a vitaesten megjelentek magas számával (pótszékekkel együtt közel 500 érdeklődő) illusztrálta, hogy az embereket igenis érdekli, hogy mi van az alkotmányukkal. A '89-es alkotmány legitimitásáról elmondta, hogy azt a négyigenes népszavazás, majd az azt követő választás, illetve két további népszavazás egyértelműen megerősítette, és így legitimnek tekinthető. Halmai Gábor is úgy gondolja, hogy az alkotmány legitim, azonban szerinte a „fogantatás szeplőit" még ma is magán hordja. Ő is úgy gondolja, hogy az alkotmány alapján tartott demokratikus választások legitimációs erővel bírnak, és nem hagyható figyelmen kívül az alkotmány köré az elmúlt húsz évben kiépült alkotmánybírósági gyakorlat sem.
2010. 11. 19. (XIV/46)
