Orbán Viktor és Rogán Antal is eredetileg három évre ígérték meg a válságadókat, de a múlt héten Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a büdzsé tervezetének kisbetűs részei között rálelt egy olyan kitételre, mely szerint a 161 milliárdnyi válságadó összegének fele 2012 után is megmaradna. Két nap múlva a gyakorló fideszes politikusból lett Állami Számvevőszéki elnök, Domokos László a büdzsé tervezete kapcsán kritikákat megfogalmazó Költségvetési Tanácsról mondta azt, hogy fogatlan oroszlán. Sőt, azt a kérdést is felvetette, hogy van-e még szükség az intézményre. A helyzet komikuma, hogy a Költségvetési Tanács elnökét a magyar közgazdász-társadalom nem baloldali, hanem inkább elkötelezett konzervatív érzelműnek tartja. Ráadásul Kopits György nemzetközi szaktekintély, dolgozott az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában, illetve az IMF-nél. 2004-ben tért vissza Magyarországra, amikor Járai Zsigmond javaslatára a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja lett.
A Költségvetési Tanácsot két éve éppen azért hozták létre, hogy egy szaktekintélyekből álló grémium őrködjön a magyar költségvetés felett, hogy a magyar politikai elit leszokjon a súlyos károkat okozó beteges szenvedélyéről, a fedezet nélküli költekezésről. Amit éppen Kopits nevezett el „fiskális alkoholizmusnak”.
Ilyen előzmények után került sor hétfőn a büdzsé vitájának nyitányára. A felszólalásokat Orbán Viktor miniszterelnök kezdte, aki a Fidesz politikusai által korábban ritkán használt reform szót többször is kimondta. Sőt, az oktatásban, a közigazgatásban, az egészségügyben is jelentős reformot ígért. A büdzsét pedig a „megújulás költségvetésének” nevezte. Orbán az 1998–2002 közötti adósságcsökkentés után „gazdaságpolitikai rémálomnak” nevezte a szocialisták kormányzását, amelyben a felvett hiteleket „korrupcióra és jóléti intézkedésekre” fordították, s szerinte olyan lett az ország, mint egy olyan fuvaros, aki hitelből vett teherautójából kíván megélni, azonban már a benzinpénzt is a törlesztésre kell fordítania. Orbán többek között az új adóreformra volt büszke, miszerint az adórendszer átláthatóbb és méltányosabb lesz, miközben elismeri a családokat.
Matolcsy György beszédének egy jelentős része az elődök kritikájából állt, miszerint a Bajnai-kormány csalással megtervezett idei költségvetése miatt kellett bevezetni a bankadót és a válságadót. A tartós költségvetési konszolidáció feltétele – mondta –, hogy Magyarország a következő években tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedést érjen el, valamint az, hogy egyensúlyba hozzák a jelentős hiánnyal küzdő nyugdíjkasszát és egészségügyi kasszát. Várakozása szerint a magyar gazdaság 2013-ban és 2014-ben képes lesz a 4–6 százalék közötti növekedésre. Ehhez viszont a szerkezeti reformokat a kormánynak végre kell hajtania – ezeket jövő év kora tavaszán ismertetik.
A kormányoldal elsősorban a büdzsé haladó jellegét hangsúlyozta, az ellenzéki felszólalók viszont – a szekértábor-logika szerint – súlyos jelzők sokaságával bírálták a tervezetet. A sorból Kopits György lógott ki, aki egyrészt maga által bevallott konzervatív elkötelezettségével, illetve nemzetközi ismertségének köszönhetően felülemelkedett a szekértáborok érvrendszerén. Szerinte a költségvetési törvényjavaslatban kirajzolódó költségvetési politika egy kockázatos terv, amelynek esetleges sikertelensége tetemes károkat okozhat. Amíg a kormány középtávon 400 ezer új munkahellyel számol, ami szükséges (a többletbefizetések miatt) a nyugdíj- és egészségügyi kassza egyensúlyba hozásához, addig Kopits szerint 100 ezer új munkahellyel lehet számolni. Ennek oka, hogy a középtávú elképzelésekben nincs jele olyan programoknak, amelyek révén ez a foglalkoztatásbővülés megvalósulna. A magánnyugdíjpénztári vagyonokból származó költségvetési várakozások, illetve a visszalépések körüli bizonytalanságok kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy nem elképzelhetetlen, hogy 2013 után a költségvetésben tartósan 500 milliárd forint hiány alakulhat ki. Kopits azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy kérjen a kormánytól olyan költségvetési tervet, amely intézkedésekkel, javaslatokkal támasztja alá a költségvetési tervszámokat.
Egyébként egyetlen, kormánytól független, konzervatív közgazdász sem vette védelmébe a büdzsét. Róna Péter, Oxfordban tanító közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának a tagja nyilatkozott talán a leginkább kritikusan, miszerint a magán-nyugdíjpénztári rendszer elleni kormányzati akció egy éven belül akár devizaválsághoz vezethet. Jelenleg a nemzetközi pénzpiacok az ír, a görög és a portugál válsággal vannak elfoglalva, de ha képbe kerül a magyar magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalan helyzet, s ha pánikhangulat alakul ki emiatt, akkor hamar kiszáradhatnak a magyar bankok devizaforrásai.
Ahhoz pedig, hogy két-három év múlva ne tátongjon több százmilliárdos lyuk a költségvetésen, körülbelül 16-18 százalékos német gazdasági növekedés szükségeltetne. A magyar ipar ugyanis elsősorban a némettől függ, a plusz adóbevételek csak egy különlegesen magas növekedés mellett jelentenének akkora összegeket, hogy a várható hiányt ellensúlyozzák – magyarázta a professzor.
2010. 11. 19. (XIV/46)
