Az Orbán-kabinet lehet, hogy jövőre már nem tudja befagyasztva tartani az energiaárakat – erről maga a miniszterelnök beszélt hétvégén a HírTv-ben. Ez is azt erősíti, hogy bár még nem döntöttek az emelésről, senki nem lepődne meg, ha ez megtörténne. Az új kormány a hatalomra kerülése után azonnal meghirdette a gázár-moratóriumot, mondván, hogy az árak befagyasztására azért van szükség, hogy kidolgozzanak egy új, valós értékeket tükröző árképletet (a szolgáltatók hatósági árait ez alapján szokták meghatározni). Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint a valódi cél inkább politikai volt: a kormány nem akarta bevállalni, hogy a hivatalba lépése után rögtön – július 1-től – árat emeljen, miközben korábban éppen a lakosság „védelmében” léptek fel ez ellen. (Az MSZP kritikája szerint Orbánék az önkormányzati választásokra való tekintettel halogatták az áremelést – ami most nagyobb mértékben szakad a „dolgozó emberek” nyakába.)
Az idei év áprilisához képest októberre az import földgáz – ami a magyar fogyasztás 80 százalékát fedezi – ára dollárban ugyan csak hat százalékkal emelkedett, de forintban – az árfolyamváltozások miatt – 17 százalékkal nőtt. A forint erősödése miatt az ár decemberre várhatóan 9 százalékos emelkedést mutat majd áprilishoz képest. Hegedűs Miklós azonban hangsúlyozta: az energiaszektor szereplői már a júliusi áremelés elmaradása miatt is összességében mintegy 50 milliárd forint kiesést voltak kénytelenek elkönyvelni. Vagyis nem csak a világpiaci ár, illetve dollár-forint árfolyam változása okoz problémát. A szakértő szerint mindent összevetve 14-15 százalékos gázáremelés lenne indokolt január 1-től, de a politika vélhetően csak egyszámjegyű emelést engedélyez. (Más számítások a 20 százalékos emelést is indokoltnak tartanák.)
Érdekes jelenség, hogy Nyugat-Európában a válság miatti keresletcsökkenés folytán „beestek” a gázárak, olyannyira, hogy az orosz Gazprom piacot is veszített a konkurenseivel szemben. Hegedűs Miklós megjegyezte: ez a mi helyzetünket azért nem befolyásolja pozitívan, mert az orosz féllel – ahonnan az import döntő része érkezik – hosszú távú szerződéseket kötöttünk. Az infrastruktúra sajátosságai mellett az is akadályozza, hogy alternatív forrásból szerezzünk be nagy mennyiségben földgázt.
A gázipari cégek helyzetét mindezeken túl az energiaipari szektorra kievetett válságadó is nehezíti. Lapinformációk szerint az ágazatot sújtó 70 milliárdos sarc miatt a cégek nemcsak fejlesztéseik visszafogásában, hanem perekben és esetenként az országból való kivonulásban is gondolkoznak. Az E.On gáznagykereskedője, az E.On Földgáz Trade állítólag már a cég értékesítéséről is hajlandó tárgyalni a kormánnyal. A csaknem ezermilliárdos árbevételű vállalat esetében az egyszázalékos – a bevételhez, és nem a nyereséghez szabott – adó a nyereség jó részét elviheti. Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a kivonulás lebegtetése inkább csak a tárgyalási technika része – ugyanakkor a kormány nem biztos, hogy 2015 után meghosszabbítja az E.On-nal kötött szerződéseket, így a kérdés úgy is felmerülhet, hogy a német multi kivárja-e ezt az időpontot, vagy nem. Csiba Péter, a francia hátterű másik jelentős magyarországi energiacsoport, a GDF Suez hazai vezetője korábban a Népszabadságnak szintén azt nyilatkozta: folyamatosan víz alá nyomják a fejüket, így bármiről hajlandóak tárgyalni.
Szintén nehéz helyzetben van az E.On és az orosz gázt eladó Gazprom között közvetítő Panrusgáz is. Az orosz gázóriás érdekeltségébe tartozó vállalat állítólag meglehetősen csekély nyereséggel dolgozik, amit elolvaszt a válságadó. Ez pedig a Moszkvával való viszonyt is beárnyékolhatja, állítólag e téma Vlagyimir Putyin orosz kormányfő Orbán Viktort Moszkvába invitáló telefonbeszélgetése során is felmerült. Az ügy ráadásul nem segíti az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjének visszavásárlására tett kormányzati kísérletet sem.
Visszatérve a gázár várható emelésére, a válságadó feltehetően erre is felhajtóerővel bír. A Heteknek nyilatkozó elemző szerint ebben az esetben közvetve kivetett fogyasztási adóról van szó. Amíg ugyanis a gáz elérkezik a fogyasztóhoz, három cégen is átmegy, és mindegyik kénytelen befizetni az egyszázalékos extraadót. Márpedig ez a szolgáltatónál költségként fog jelentkezni – amit pedig a hatósági árképzésbe be kell majd kalkulálni.
Lázár módosította Lázár javaslatát
Elfogadta az Országgyűlés azokat a módosító javaslatokat, amelyek egyrészt jelentősen megváltoztatják a 98 százalékos különadó szabályait, másrészt átírják az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának szövegét.
Az alkotmánymódosításról szóló szavazást vita kísérte, miután a gépi szavazás eredménye szerint annak elfogadásához elsőre nem volt meg a szükséges kétharmados többség. Mivel azonban mind a négy kormánypárti képviselő még az eredmény kihirdetése előtt jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, a Házbizottság úgy döntött: az Országgyűlés elfogadottnak tekinti a módosító javaslatot. Az alkotmánymódosító javaslat legújabb változata szerint az Alkotmánybíróság a jövőben csak akkor vizsgálhatja a költségvetést, az adókat és a járulékokat, illetve a nemzetközi szerződéseket, ha azok bizonyos alapjogokat sértenek. Az alapjogok felsorolásából viszont kihagyták a tulajdonhoz való jogot, így a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt az alkotmánymódosítás jövő keddi elfogadása esetén nem vizsgálhatná az Alkotmánybíróság.
2010. 11. 12. (XIV/45)
