Megkezdődött a kommunikációs küzdelem a magánnyugdíjpénztárak (mnyp) és a kormány között a tekintetben, hogy a pénztártagok maradjanak-e a magánszektorban. A piac mire számít?
- A piac az elmúlt napokban az átlépéssel kapcsolatos pontos információkra várt, igen nagy bizonytalanság lengte körül a témát. Elég csak arra gondolni, hogy semmilyen konkrétum nem jelent meg azzal kapcsolatban, hogy az átlépő tagok vagyona milyen állami eszközkezelőhöz kerülne. További problémának tekinthető, hogy a nemzetgazdasági miniszter még a szerda délutáni sajtótájékoztató előtt bejelentette, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik, anélkül, hogy erről a több mint 3 millió pénztári tag bármilyen véleményt fogalmazhatott volna meg. Szerintünk először a tagoknak kell - megfelelő információk birtokában - dönteni arról, hogy maradnak-e vagy visszalépnek-e, és ennek fényében lehet egy intézményrendszer jövőjéről beszélni.
A piac egészen radikális kijelentésekre is felkészült. A kabinetülést követő szerdai sajtótájékoztatón ismertetett azon rész, miszerint azok, akik maradnak a nyugdíjpénztári rendszerben, véglegesen kikerülnek az állami rendszerből, egészen sokkolónak tekinthető. Ennek értelmében a mnyp-tag után a munkáltató továbbra is fizeti a 24 százalékos nyugdíjjárulékot, ugyanakkor a dolgozó sem a múltbeli, sem a jövőbeli e járulékfizetéséért nem számíthat semmilyen nyugdíjkifizetésre; a továbbiakban pedig csak a béréből levont 10 százalékos járulékkal kalkulálhat. Ez azért tekinthető nagyon aggályosnak, mivel eddig a második pillérből nyugdíjba vonuló állampolgárok nyugdíja fedezetének mintegy 75 százaléka az állami nyugdíjból származott volna (ennek fedezete az említett munkáltatói járulék), míg a fennmaradó 25 százalékát a tőkefedezeti alapon működő nyugdíjpénztári megtakarításokból finanszírozták volna. Mostantól azonban azok, akik maradni szeretnének, ebből a maradék 25 százaléknyi részből kell majd, hogy gondoskodjanak a nyugdíjukról, ami így önmagában nehezen értelmezhető.
2010. 11. 26. (XIV/47)
