„Perverz politikai ciklusnak neveztem el ezt a folyamatot, ami azon alapul, hogy az egészségpolitikusok másfél évnél többet ritkán töltenek pozícióban, mégis »széles sávú« programot hirdetnek, mindennel és azonnal akarnak foglalkozni. Ezzel elemi ellenállást váltanak ki, és ez okozza a vesztüket” – nyilatkozta még a nyáron a Heti Válasznak Szócska Miklós, hangsúlyozva, hogy a maga részéről szeretne kilógni a sorból, vagyis másfél évnél többet tölteni el a kvázi miniszterinek minősülő államtitkári székben. A „külsős” – nem a politika világából, hanem a SOTE egészségügyi menedzserképzőjének éléről érkezett – egészségügyi vezető eddig (tartva magát saját koncepciójához) fontolva haladt: az intézményi személycseréken és az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetésén túl különösebben konfrontatív lépéseket nem tett. A szakmai vitára bocsátott egészségügyi módosító csomag tervezett intézkedései pedig jórészt a kórházak adminisztratív terheinek a csökkentését szolgálják.
Az Index információi szerint a Fideszen belül most többen is úgy látják: Szócska Miklósnak az elmúlt hónapokban nem sikerült megfelelnie az elvárásoknak, és nem halad jól az egészségügy fokozott állami irányítás alá vonása. Egy zárt frakcióülésen állítólag Szócska és Mikola István konfliktusba is került egymással: a Fidesz szakpolitikusa sérelmezte, hogy nem az általa és Pesti Imre által jegyzett egészségügyi programot hajtja végre az államtitkár. A lap értesülései szerint Szócskát január 1-jével menesztik pozíciójából, és az ágazat érdekképviseleteinek vezetői közül többen kaptak olyan jelzéseket, hogy hosszabb távú kérdésekben már nem érdemes vele tárgyalni.
A Hetek forrásai szerint a helyzet nem ennyire egyértelmű, inkább arról lehet szó, hogy különböző párton belüli érdekcsoportok, az egészségügyi lobbi „fúrja” a külsős, ámbár a szakmai körökben nagy tiszteletnek örvendő államtitkárt. Másrészt egyes egészségügyi minisztériumi forrásaink szerint az államtitkár számára sem kedvező, hogy úgymond „gúzsba kötve kell táncolni”. Több az olyan politikai szabály, hogy mit nem lehet csinálni, mint az, hogy mit engedhet a „miniszter”, ami a hatékonyságnak és az eredményeknek jelentős gátat szab.
A nemzetközi egyetemeken, többek között a Harvardon is tanulmányokat folytató Szócska ugyanis eleve nem a pár mondatos, felszínes kormányprogramot használja sorvezetőnek, hanem egy bővebb szakmai koncepciót dolgoz ki az egészségügy rendbetételére. Az érdemi vita majd akkor kezdődhet, ha ezt leteszi az asztalra. Ráadásul – hívták fel lapunk figyelmét – hazánk európai uniós elnökségének kezdetén nem lenne szerencsés, hogy az egészségüggyel kapcsolatos uniós tárgyalásokat egy új, „be nem melegített” vezető venné át. Másfelől viszont arról is hallani, hogy éppen Szócska érzi szűknek a politikai-költségvetési kereteket ahhoz, hogy érdemben lehessen kezelni az egészségügy problémáit. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a jövő évi költségvetésben nem lesznek extra források erre a célra, és kórházakat sem enged bezáratni a kormány. Ugyanakkor a szakmán belül általános vélemény, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Vagy több pénzre lenne szükség, vagy kevesebb intézményt kellene finanszírozni.
A Policy Agenda elemzőcsoport értékelése szerint az egészségügy rendbetétele várat magára. A jövő évi költségvetésben ugyanis nincsen nyoma a kórházak konszolidációjának. Azaz többletet nem kapnak ezek az intézmények, csupán azon a finanszírozási szinten lesznek, mint amit a 2010-es költségvetés biztosított számukra. Tehát még a most kapott 23 milliárd forint sem épül be a jövő évi finanszírozásukba. A jelentős konfliktus ellen csak akkor tud a kormány eredményesen fellépni, ha képes változtatásokat, racionalizálásokat elérni a kórházi struktúrában.
Szócska lehetséges utódai között egyébként Mikola István neve is felmerült (amit lehet, hogy éppen Mikola ellenségei terjesztenek), de emlegetik Kásler Miklóst, az Országos Onkológiai Intézet vezetőjét is. Bár lehetséges, hogy az a közmondás igazolódik be, hogy „akinek halálhírét keltik, az hosszú életű lesz”
2010. 11. 05. (XIV/44)
