Úgy tűnik, az alaptörvényről sem zajlott elmélyült vita a koalíciós felek között, hiszen előbb a miniszterelnök alkotmányozó testületének tagjaként Szájer József EP-képviselőnek, majd Gulyás Gergelynek, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnökének is nyomatékosítania kellett, hogy sem a címeres lobogó, sem a kétkamarás parlament, sem pedig a későbbi alkotmánymódosítások ellehetetlenítése témájában nem tudnak azonosulni a kereszténydemokraták ötleteivel. Utóbbi egyenesen arról szól, hogy az új alaptörvény akkor lenne csak módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, kétharmaddal határozna.
Az ellenzéknek könnyebb dolga volt a Fidesznél, mivel ők esélytelen változtatási kísérleteik láttán már korábban kivonultak a folyamatból. Erre mondta ugye Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kereszténydemokrata elnöke nem csekély cinizmussal, hogy: „Az alkotmány nem pártügy, nemzeti elfogadottsága nem azon múlik, hogy hány párt támogatja a parlamenten belül és kívül, hanem azon, hogy a magyar nemzet magáénak érzi-e, elfogadja-e." (Nagy kérdés, hogy aki nem érzi magáénak, továbbra is a nemzet részének tekintheti-e magát, hiszen az MSZP, a Jobbik és az LMP összesen közel kétmillió szavazatot kapott.)
Ellenzék nélkül is halad tehát az előkészítés vágtája, hiszen a jövő héten már véglegesítenék a koncepciót, hogy tavasszal új alaptörvénnyel írhassa be magát honi történelmünkbe a második Orbán-kormány. Vélhetően ugyanis inkább ennek van prioritása kétharmados körökben, semmint az alkotmányozási kényszernek, amelyről a téma egyik fideszes szakreferense is elismeri, hogy valójában nem létezik. Gulyás Gergely azt állította lapunknak, hogy emiatt sem hozta őket zavarba Sólyom László korábbi államfő és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászainak a meglévő alaptörvény melletti korteskedése. Hiszen végül is az új szabályozás kínálta jogalkotási lehetőség erényeit ők sem vitatják. Ami pedig az ellenzék kivonulását illeti, Gulyás csak arra emlékeztet, hogy az ellenzék mindvégig részt vett az alkotmány-előkészítő bizottság hat hónapos munkájában, és csak az összegzést megelőzően távoztak - kifejezetten pártpolitikai érdekből - a további munkafolyamatokból. Sebaj, majd a parlamenti vitában ismét találkozunk - reménykedik az alelnök, aki az élet természetes menetének részeként értékeli, hogy a sajtónyilvánosság előtt is zajlik a koalíciós felek vitája. Részéről például csak történelmi helyzet kérdése a kétkamarás parlament, és hát „jelenleg több érv szól ellene, mint mellette". A nemzeti lobogó fehér sávjába illesztendő koronás címer menüponthoz pedig Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök válik hivatkozási alappá (ügyes!), aki 2002-es kormányfői esküje letételekor nem a hivatalos országzászlót tartotta a kezében, hanem bizony egy koronás címerest.
2010. 12. 10. (XIV/49)
