Sem az előző kormány, sem a Mol menedzsmentje nem tartotta szerencsésnek, sőt, üzleti körökben állítólag sokkot okozott, amikor az orosz Szurgutnyeftyegaz 2009 tavaszán megvásárolta az osztrák OMV-től a Mol- részvények 21 százalékát. A második Orbán-kormány is hasonló állásponton van: nem kívánatos, hogy a Molban megmaradjon a több mint egyötödös orosz részesedés, ezért a magyar ajánlat feltehetően úgy szól, hogy kivásárolnánk a Szurgutnyeftyegaz részvénycsomagját - mondta a Heteknek Kaderják Péter. A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója az Orbán-Putyin találkozót értékelve ugyanakkor hozzátette: az, hogy miből vennénk meg a pakettet, homályba vész. Iparági híresztelések szerint a kormány a mintegy 500 milliárd forintos piaci értéknél kevesebbet költene az üzletre, az oroszoknak viszont nincs eladási kényszere.
A Mol a legnagyobb magyarországi központú regionális nagyvállalat, amely ráadásul a hazai földgázszállító rendszer száz százalékát birtokolja. Fontos magyar érdek lenne a hálózat fejlesztése, összeköttetés kiépítése a környező országokkal, az orosz gázszállítástól független, európai rendszerekbe történő csatlakozás megteremtése, de legalábbis mindennek a lehetősége. Amit viszont adott esetben jelentősen akadályozhat, ha az ezekben a folyamatokban ellenérdekelt oroszok továbbra is a Mol tulajdonosi körében maradnak. Kaderják szerint a magyar kormány a fenti helyzetből adódó esetleges konfliktustól akarja megóvni a Molt. Ez az óvás eddig annyiban merült ki, hogy a magyar fél elutasította az orosz befektető bejegyzését a részvénykönyvbe arra hivatkozva, hogy a vásárlók a mai napig nem közölték, kik a Szurgutnyeftyegaz tulajdonosai. Ezzel együtt a kérdést úgy kell megoldani, hogy egyik fél se szenvedjen se anyagi, se presztízsveszteséget.
Az például jelentős arcvesztésnek számítana, ha az oroszok csak veszteséggel tudnának kiszállni az üzletből, ám jelenleg a Mol-részvények többet érnek, mit amennyiért az oroszok megvették az osztrákoktól.
2010. 12. 03. (XIV/48)
