A soros uniós elnökségnek elsősorban protokolláris szerepe van Európában, amit többek között az is bizonyít, hogy sorsolás útján derül ki, hogy mely fél évben mely ország viszi a prímet. Ilyen értelemben az elnökség nem egy politikusnak vagy politikai erőnek szól, hanem a vakszerencsének. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csupán formális lenne az „elnökségi megbízás", de általában unalmas diplomáciai jövés-menést jelent egy-egy ország életében az elnökségben töltött fél év, mely elsősorban a diplomáciai pozíciók megerősítését szolgálhatja a stafétabotot átvevő állam számára.
Orbán Viktor felszólalása az Európai Parlament strasbourgi székházában jóval színesebbre sikeredett, mint elődeié - mármint a korábbi soros elnököké -, érveléseit ugyanis olykor hangos tetszésnyilvánítás, illetve kritikus hujjogás zavarta meg. Több képviselő pedig beragasztott szájjal demonstrált a magyar médiatörvény ellen az elnöki beszéd alatt, ami ugyancsak ritka esemény az amúgy kifejezetten unalmas helynek tartott Strasbourgban.
Orbán Viktor expozéjában úgy vélte: a második világháború után Magyarország adta a legtöbb vért a szabadságért, Európa szabadságáért. Magyarország már 1956-ban bizonyított, először küzdött meg a Szovjet Birodalommal, az első téglát kiütötte a kommunizmus falából, s a résen a diktatúra ki is süvített.
2011. 01. 21. (XV/3)
