Nemrég az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes több kórházigazgatónak is felajánlotta, hogy ha távozik intézménye éléről, akkor szép pénzekért tanácsot adhat az eddig általa kommandírozott rendszerben. Tarlós István épp külföldön tartózkodott, és hazarepülvén gyorsan rendet vágott: közölte, hogy helyettese, Szentes Tamás minősíthetetlenül járt el, ezért bizony a jövőben nem foglalkozhat személyi ügyekkel. Elcsapni persze nem csapta el, mondván: az igazgatóváltások ötlete nem Szentes fejéből pattant ki, hanem atyamestere, Pesti Imre a ludas (a főpolgármester egyébként nevet nem említett, csak félreérthetetlenül utalgatott).
Aztán Tarlós repülőre szállt, és újra egészségügyi akció vette kezdetét. Emlékeztetőül: négy kórház vezetésére írt ki pályázatot Budapest, a Szent Imrében, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban, az Uzsoki utcai Kórházban, valamint a Központi Stomatológiai Intézetben tervezett főigazgatót cserélni a Főpolgármesteri Hivatal. És az ügylet, a Hetek információi szerint, mindaddig bírta is Tarlós áldását, amíg el nem készültek a konkrét pályázatok.
Azokat ugyanis szépen testre szabták, mégpedig az orvos-szakmai közvélemény szerint Pesti Imre embereinek testére. Legalábbis forrásaink ezzel magyarázzák, hogy a kiírás szerint olyan előéleti tevékenységekért jár „pluszpont”, amilyen a fogorvosi diploma, közigazgatási területeken való jártasság, valamint a válságmenedzselésben szerzett tapasztalatok.
Utóbbi kitétel például a sorok között olvasók szerint Trombitás Zoltánra vonatkozik, aki az Uzsokiba igazolhatna. Ami előéletét illeti, volt a váci kórház önkormányzati biztosa (a mintegy 2 milliárdos adósságállománnyal küszködő intézmény januárban kapott körülbelül 230 millió forintos állami támogatást), illetve Trombitás lett a Budapesti Egészségközpont Zrt. vezérigazgatója is – azé az intézményé, amelyik gyakorlatilag lemenedzselte volna az előző városvezetés és a korábbi Fidesz-frakció által is támogatott fővárosi intézményi integrációt. A Jahn Ferenc élére pedig Molnár Csabát valószínűsítik – aki jelenleg szintén Vácott dolgozik, és megbízott főigazgatóként irányítja a kórházat. (Az ügy pikantériája, hogy minden intézménynél más előmenetelt díjaznak.) Egészen szerda estig ez volt a helyzet, ám addigra az előterjesztő, azaz Szentes főpolgármester-helyettes módosította előterjesztéseit, és egy normális, a személyes sallangoktól mentes pályázat születetett.
Mindenesetre a tét nagyobb annál, hogy ki vezeti majd a kórházakat, illetve a küzdelem nem elvi-szakmai alapokon szól arról, hogy a Szócska Miklós államtitkár nevével fémjelzett vonal, a kórházak állami gondozásba vétele, vagy a Pesti Imre képviselte, a helyi integrációban gondolkodó irány érvényesül-e. Ugyanis ez határozza meg, hogy mi működik egy kórházban, azaz melyik lobbi mivel gyógyítana. A Hetek információi szerint például a debreceni egészségügyi központ és a budapesti integrációs lobbi egy jelentősen drága orvosi műszert tervez működtetni, az úgynevezett svéd „gamma-késnek” egy válfaját. Jelenleg Debrecenben működik egy ilyen, egy bizonyos agytumort kimetszeni képes berendezés – ára több százmillió forint, és üzemeltetését bőségesen téríti az OEP. Egyébként az, hogy Debrecenben működik a „forgó gamma rendszer”, szintén lobbitevékenység eredménye.
Magyarországon jelenleg nincs eredeti gamma-kés. Ugyanis a gamma-kés szabadalommal védett terméknevet a Lars Leksell svéd idegsebész professzor úttörő munkája nyomán a svédországi Elekta AB által gyártott berendezés használhatja. A Debrecenben működő forgó gamma rendszer eredetileg Kínában kifejlesztett, majd egy amerikai cég (American Radiosurgery Inc., San Diego, USA) által átvett módosító jellegű innováció, amelynek eredeti célja a svéd gyártó monopóliumának megtörése volt – és az úgynevezett forgó gamma rendszer nem aratott átütő sikert. A Debrecenben működő rendszerrel az ország egyik legnevesebb szakértője szerint nemcsak az a baj, hogy kisebb a precizitása, és hogy világszerte mindössze öt van belőle (az USA-ban három és egy-egy Vietnamban és Magyarországon), hanem az, hogy Magyarország így elesik a Leksell Gamma Knife Society (gamma-kés felhasználók társasága) által összeállított, egyedülálló, lassan majdnem félmillió esetet tartalmazó adatbázis használatától, amely a minőségbiztosítás, a tudományos információcsere és nemzetközi kapcsolatok semmivel nem pótolható eszköze.
Nem véletlen, hogy az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben (OITI) évtizedes tudományos előkészítő munka után, intézeti rekonstrukció keretében 2003-ban az új diagnosztikai tömbben elkészült a sugársebészeti egység is, a gamma-kés elhelyezésére alkalmas bunkerrel és a kiszolgáló helységekkel, ám azóta is eredeti céljától megfosztva, kihasználatlanul áll a sugársebészeti részleg. Mégpedig azért, mert akkor a debreceni lobbi egyik embere éppen az OITI miniszteri biztosának pozícióját is betöltötte, s így blokkolhatta a gamma-kés program megvalósulását az Intézetben.
Most viszont Budapestre is költözne egy forgó gamma rendszer, mégpedig a János kórházba. Hogy miből, az egyelőre kérdéses. Ám az eredeti 2010-es tervekben szerepelt négy kórház radiológiájának felújítása – többek között a János kórházé is. Az ehhez kapcsolódó pénzek kifizetése idén lenne esedékes, így az intézmény gép-, műszer- és berendezésbeszerzése címén mintegy 339 millió forintra lenne jogosult. Ez a pénz fedezné – legalább részben – a forgó gamma rendszer telepítését (működtetéséhez speciális helyiségre és egy képalkotó berendezésre is szükség van). Egybecsengő orvosi vélemények szerint a radiológia felújítása sokkal hasznosabb lenne. A hivatalos verzió szerint egyelőre csak beszélgetések folytak az említett rendszerről.
2011. 02. 25. (XV/8)
