„Mindenképpen fordulatnak tekinthető, hogy előrébb hozták az alkotmány elfogadásának időpontját. Arra jutott mindenki – és ezzel én is egyetértek –, hogy az április végéig hátralevő idő elegendő, hiszen gyökeres államszervezeti átalakításokat nem akarunk, és az elmúlt tizenhét év ezzel a témakörrel kapcsolatos összes vitája rendelkezésre áll” – beszélt a Heteknek az alkotmányozás folyamatában tapasztalható változásokról Gulyás Gergely. Az alaptörvény szövegezésével foglalkozó bizottság tagja szerint alig van olyan kérdés, talán a közpénzügyeket kivéve, ami tudományos feldolgozást igényel, a többinél ez már a tarsolyukban van. De fordulatnak tekinthető az is, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság de-cemberben elfogadott Salamon-féle koncepciója vagylagossá minősült. A siófoki kihelyezett frakcióülés után ugyanis az a döntés született, hogy valamennyi frakciót és képviselőt felkéri a kormány, hogy saját törvényjavaslataikat március 15-ig nyújtsák be az Országgyűlés elé, a koncepcióra tekintettel, vagy attól függetlenül. A Salamon-féle koncepciónak egyébiránt több eleme is vitatott maradt. Gulyás maga sem értett egyet például az elnök Országgyűlést feloszlató új jogosítványával: „Erre nincs szükség, és nem is szabad ilyet megfogalmazni, mert ez elmozdítaná a jelenlegi tisztán kancellári típusú rendszert egy fél-elnöki rendszer felé.”
Gulyás szerint az előző koncepciót túlzott viták kísérték, kiemeltek egyes részleteket, és arról folyt a disputa, hiszen a lényegi kérdésekben egyetértés volt. „Az MSZP, az LMP és a Fidesz–KDNP a fő államszervezeti kérdésekben egyetért, de a közpénzügyi szabályozással kapcsolatban sem kaptunk éles kritikákat. Néhány kiemelt részlet volt a koncepcióban, például a kétszer kétharmad, az elnök feloszlatási joga, vagy éppen a magzati élet védelme, amelyeknél megfogalmazódtak kritikák, de nem a struktúrával, szervezettel kapcsolatosan.”
A megerősítő népszavazással kapcsolatban a képviselő azt mondta, jelenlegi ismereteik szerint ilyen nem lesz, és nem hiszi, hogy ez változna. „1998. június 18-a óta változatlan szabályai vannak az alkotmányozásnak; köszönetet mondunk az MSZP-nek és az SZDSZ-nek azért, hogy ezeket a világos szabályokat kialakították, mi eszerint alkotmányozunk” – fogalmazott. Ha már népszavazás, akkor fontos megemlíteni az állampolgároknak kiküldött, tizenkét kérdést tartalmazó kérdőívet is. Gulyás úgy véli, teljesen reális, hogy március első hetének végére a beérkezett válaszok rendelkezésre fognak állni, és lesz elegendő idő az összesítéshez, nem kell attól tartani, hogy ne sikerülne feldolgozni. „A válaszokra nyilván tekintettel kell lenni, de nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy ennek bármiféle kötőereje van. Ez egyszerre több is, mint egy népszavazás, de kevesebb is. Kevesebb, mert nem egy hivatalos állami aktus, és több, mert az alkotmányról való népszavazás általában egy igen-nemre szokott szűkülni.”
Gulyás szerint valamilyen formában biztosítani kellene a határon túliak szavazati jogát, de mindenképpen érdemes megnézni, hogy mi szól ellene és mi mellette. Európai viszonylatban nagyon ritka, hogy az állampolgárok választójogát lakóhelyhez kötik, az ilyen korlátozás ellentétes az európai gyakorlattal. Ellenérv lehet ugyanakkor, hogy akire a közhatalmi döntések közvetlenül nem terjednek ki, az miért vesz részt egy közhatalom megválasztásában, ez az állítás azonban a képviselő megítélése szerint ebben a formában nem igaz. „Egy magyar állampolgár ennek az országnak a sorsáért aggódik, fontosnak tartja, hogy Magyarország erős és sikeres legyen. Az a jó választójogi szabályozás, ami ezt képes leképezni” – mondta, majd hozzátette, ez megvalósítható, és nem feltétlenül jelent azonos nagyságrendű befolyást.
A tizennyolc éven felüli, gyerekes szülők plusz szavazati jogával kapcsolatban a fideszes képviselő úgy fogalmazott, az egyelőre csupán társadalmi vita. Nem kizárt, hogy Európában lesz egy a választásra jogosultak körének kibővítését szorgalmazó hullám, hiszen komoly demográfiai gondok vannak a kontinensen, racionális érvek szólnak amellett, hogy bővítsék a kört. „Minél többet gondolkodik rajta az ember, annál több érvet talál mellette. Én azonban szkeptikus vagyok azt illetően, hogy ezt Magyarországon, elsőként Európában és a világon be lehetne vezetni. De ez egy fontos és jó vita, ami lényeges kérdésekre hívja fel a figyelmet.”
A magzati jogok védelme körül kialakult vitát már a siófoki frakcióülésen is egy félreértésnek tekintette, hiszen jelenleg is szól az Alkotmány a magzati élet védelméről. Egy 1991-és és egy 1998-as alkotmánybírósági határozat világosan rögzíti azt, hogy az államnak védelmi kötelezettsége van a magzati élettel kapcsolatban. „Az, hogy ez bekerülne az Alkotmányba, tulajdonképpen a jelenlegi helyzet megerősítése. Ennek közvetlen kihatása az abortusztörvényre nincs, függetlenül attól, hogy jónak vagy rossznak tekintjük” – vallja Gulyás, és állítja: arra vállaltak garanciát, hogy olyan megoldás nem kerül be az új alkotmányba, ami szükségessé tenné a jelenlegi magzati élet védelméről szóló törvény módosítását. Egyébként pedig a KDNP sem gondolja úgy, hogy az abortusztilalom lehetséges lenne.
2011. 02. 25. (XV/8)
