A forint árfolyamára sem jó, sem rossz hatást nem gyakorolt Orbán Viktor expozéja, amelyből az derült ki, hogy a tőkepiacok megnyugtatására a Dow Jones hírügynökségnek az év elején még február végére ígért egyensúlyjavító, kiadáscsökkentő csomag március közepére készül el. Bár az elemzői véleményekben lehetett pesszimista hangokat észrevenni, a piacok türelmesen viszonyultak a csúszáshoz. Ennek többek között az is oka, hogy Magyarország finanszírozása idén a magán-nyugdíjpénztári vagyonnak köszönhetően (amelynek jelentős része devizában van) megoldott.
Orbán Viktor beszédének lényeges elemei közé az adósságcsökkentés és a munkára való „rávezetés” tartozott, amit évek óta szorgalmaznak különféle közgazdászcsoportok. 2006-ban a Cemi elemzőcsoport által életre hívott projektben készült tanulmány fő momentumai közé tartozott az adósságcsökkentés, a foglalkoztatás növelésének eszközei és a rokkantnyugdíjazás áttekintése. Két év múlva, 2008-ban az Oriens cég tett le bizonyos értelemben hasonló koncepciót, amelynek egyik eleme volt, hogy olyan szociális rendszert működtessen az állam, amely a munkát teszi értékesebbé a segélynél. (Munkaterápiát a magyaroknak. Hetek, 2008. május 30.)
Ha jól értelmezzük Orbán Viktor szavait (aki az „újjászervezést” teljes egészében Matolcsy Györgyre bízta), akkor konzervatív, piacbarát gazdaságpolitikai koncepció készül a nemzetgazdasági minisztérium műhelyeiben. A csúszás oka az lehet, hogy kevés a konkrét intézkedés, nem dönthették el, hogy milyen társadalmi csoportokkal szemben vállalják a konfliktust. Mindenesetre úgy tűnik, a gazdasági egyensúly és kiigazítás forrása főleg a szociális költségek lefaragása lehet, amely intézkedések elsősorban a szegényeket, illetve a minimálbér környékén élő társadalmi csoportokat érinthetik. (Egyes felvetések szerint a magyar minimálbéresek fele valójában csak adóelkerülés céljából van így bejelentve. Ezen az összegen felül kap még zsebbe feketén juttatást, ezért – e felfogás szerint – ha a minimálbérhez kapcsolódó költségeket emelik, akkor valójában az adózók körét és felelősségét szélesítik.)
A héten nyilvánosságra került a Nomura londoni elemző cég szakemberének véleménye Magyarországról. Peter Attard Montalto, a cég szakértője az elmúlt napokban a magyar gazdasági kormányzat és a jegybank képviselőivel találkozott, s Lengyelországgal hasonlít össze minket. Eszerint: mindkét ország piacainak újra kell értékelnie rövid távon is a hitelességet. Magyarország kilátásai rosszabbak, mint Lengyelországéi két évvel ezelőtt.
Elemzésében leírja, hogy a kormányzati szereplők nagyon magabiztosak és büszkék a politikai győzelmeikre, miközben Simor András – legalábbis a „jelentés” szerint – kész távozni, ha az MNB irányítását a kormány kedvezőtlenül „hígítja” fel. Montalto szerint Simor az MNB hitelességének záloga: a forintárfolyam stabilitását és a financiális háttér biztonságát kötik hozzá; egy kormányhoz lojálisabb jegybankelnök megválasztása (és Simor lemondása) megrengetné a piacokat, annak ellenére, hogy általában ez a jegybank működésére és nem a gazdaságra gyakorol hatást.
A szakértő szerint sok befektetőnek az utóbbi időben jelentősen javult a véleménye Magyarországot illetően, ami „rövidlátó optimizmus”. Montalto úgy vélte: a jelenlegi folyamatok és a homályos költségvetési kilátások mellett a 2014-es választások idejére a mostani gazdaságpolitika már nem lesz fenntartható. Igaz, hogy a kormány elkötelezett a fiskális konszolidáció mellett, de úgy, hogy a háztartások minél kevesebb megszorítást érezzenek emiatt. Az eddigi intézkedések idén és jövőre biztosítják a költségvetés egyensúlyát, de rövidlátó és jórészt fenntarthatatlan módon. Ez a szemlélet köszön majd vissza a várhatóan nemsokára megszülető új „csomagban” is.
2011. 02. 18. (XV/7)
