A múlt hét pénteken megjelent kormányhatározat nagyon szűkszavúan rendelkezik arról, hogy 234,6 milliárd forint zárolását, valamint 3 milliárd forint bevételi kötelezettségnövelést ír elő. A határozat tárcákra lebontva határozza meg, hogy kinek mekkora részt kell a takarékosságból vállalnia. Az egyes minisztereknek saját politikai felelősségükre kell meghatározniuk, hogy honnan és mennyit vesznek el, és ezt a nemzetgazdasági miniszter egyetértését követően kell végrehajtaniuk. Azaz a politikai felelősséget a kormány vezetése rátolta a miniszterekre, ezzel a leendő konfliktusok esetén politikai menekülőutat hagyott magának.
Egy ilyen megszorító jellegű intézkedés során a kritikusok azt hozzák fel, hogy a mindenkit azonos mértékben érintő zárolás (fűnyíróelv) káros, mivel nem veszi figyelembe az egyes területek lehetőségeit. Elkészítettük azt a számítást, amely megmutatja, hogy az egyes tárcáknak a megkötések nélkül zárolható kiadásaiknak hány százalékát kell megtakarítaniuk.
A számok alapján a legtöbbet – költségvetése 13 százalékát – a Miniszterelnökségnek kell megtakarítania, amely ugyanakkor ezt a tartalékának zárolásával, és személyi kiadások csökkentésével viszonylag könnyebben tudja abszolválni. Ennél nehezebb helyzetben van a Vidékfejlesztési Minisztérium, amely a költségvetésének 12,3 százalékát kell, hogy elvonja. Ugyancsak komoly nehézségekkel kell számolnia a belügyminiszternek és a külügyminiszternek, akiknek 10 százalék körüli elvonást kell végrehajtaniuk. A belügyi tárca esetében azért okoz ez nehézséget, mert a forrásainak döntő része személyi és működési kiadás.
Egy kicsit meglepő, hogy a zárolást előkészítő Nemzetgazdasági Minisztérium (4,7 százalék), a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal sem éri el a megtakarítási tervben a kormányzati középértéket (7,5 százalék).
A létszámleépítések elkerülhetetlenek
Ahogy jeleztük, a zárolások megoszlása a tárcák vezetőinek döntésétől függ. A dilemma pedig egyszerűen úgy fordítható le, hogy a működéstől vonnak el inkább vagy a konkrét programoktól. A kormány eddig maximálisan el akarta kerülni annak még a látszatát is, hogy leépítések lesznek a közszférában, ugyanakkor most megkerülhetetlennek látszik egy nagyon jelentős közalkalmazotti, kormánytisztviselői kör elküldése.
Számításaink alapján úgy tűnik, hogy a kellő megtakarítást csak akkor érhetik el az egyes szervezeteknél, ha első körben az üres álláshelyeket nem töltik fel, majd leépítésbe kezdenek. A becsléseink alapján, ha gyors döntéseket hoznak, akkor elkerülhetetlen 3000-3500 fő menesztése.
A legnagyobb elbocsátásra a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó háttérintézményeknél, az újonnan létrejött Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Belügyminisztériumnál és háttérintézményeinél (köztük a rendőrségnél), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerveinél (főképpen a kormányhivataloknál) lehet számítani.
Kérdéses, hogy a kormány milyen taktikát választ: eddigi politikájából inkább arra lehet számítani, hogy igyekeznek fű alatt megvalósítani a kormányzati apparátus csökkentését és az eredményeket inkább külföldön kommunikálják.
Az elbocsátások mellett még hol lehet konfliktus?
Két terület van, ahol a kormány láthatólag előkészíti a márciusban bejelentendő strukturális reformokat. A közösségi közlekedésben az állam az úgynevezett fogyasztói árkiegészítésen keresztül téríti meg a kedvezménnyel utazók (pl. 65 év felettiek ingyenessége vagy a tanulók kedvezménye) jegyét a közlekedési társaságok felé. Ennek az összegnek a 9,2 százalékos csökkentése szinte biztossá teszi, hogy az állam meg kívánja nyirbálni a kedvezmények rendszerét. Az azonban számunkra továbbra is kérdés, ahogy ezt a múlt heti elemzésünkben leírtuk, hogy ennyivel kevesebb állami támogatást hogyan tudnak az amúgy is veszteséges közlekedési vállalatok kitermelni.
A másik terület, ahol szintén a reformlépések előkészítése látszik, a Munkaerőpiaci Alap. Az 5,4 százalékos csökkentés mögött az állhat, hogy év közben már csökkenteni akarja a kormány a munkanélküli ellátások idejét. A zárolásként előírt 16 milliárd forint csak abban az esetben elérhető év közben, ha jelentősen, akár 9 hónapról 6 hónapra mérséklik az ellátást, és még lehet, hogy az álláskeresési járadék mértékét is csökkenteni kell.
2011. 02. 18. (XV/7)
