Továbbra sincs teljes összhang a kormánypártok között oktatásügyben, mivel Orbán Viktor bejelentése szerint a Fidesz a tankötelezettség felső korhatárát 18-ról 15 évre szállítaná le, míg a kereszténydemokraták közoktatási törvénykoncepciója csak 17 évre vinné le a korhatárt, így igazítva azt a szakképzés rendszeréhez. A miniszterelnök szerint 18 éves korig, illetve a középfokú végzettség megszerzéséig továbbra is biztosított az ingyenes oktatás, a változás csak annyi, hogy aki 15 éves kora után inkább dolgozni akar, az ezentúl hivatalosan kiléphet a rendszerből. Az elképzelést a szakemberek többsége ellenzi.
Mint emlékezetes, a tankötelezettség felső korhatárát anno a Fidesz-kormány emelte fel 18 évre. „A korhatárcsökkentés annyiból példátlan intézkedésnek számít, hogy az unióban manapság a folyamatos emelés a jellemző, ezzel együtt a legtöbb országban 16 év a plafon. Igazából nem is a korhatár a lényeg, hanem az, hogy a közoktatásban megszerezhető közismereti tudás máshol jóval több, mint nálunk, így arra biztonsággal építhető egy korszerű, sokrétű szakképzési rendszer, amely a legelesettebbeket is piacképes képzettséghez igyekszik juttatni. Nem véletlen ugyanis, hogy a technológia gyors fejlődése következtében számos szakma esetében alapfeltétel lett az érettségi, még az oktatásban élen járó országokban is" - figyelmeztet egy konzervatív oktatásügyi szakértő. Éppenséggel a közoktatásban megszerezhető alaptudás fejlesztését célozza meg Pokorni Zoltán, a parlament oktatásügyi bizottsága elnökének javaslata, aki az általános iskolai képzést 9 évfolyamosra (4+5 osztályosra) bővítené, összhangba hozva azt a 15 éves tankötelezettségi korhatárral is. A mintaértékűnek tartott német közoktatásban 9 évfolyamos az általános iskola, s ez alatt a gyerekek másfélszer annyi közismereti órán vesznek részt, mint a magyarok.
„A középfokú képzések arányain nem kellene változtatni, azzal viszont foglalkozni kell, hogy a szakiskolákban a legnagyobb, 30 százalékos a lemorzsolódási arány, és ez nem csak a romákat érinti. Jobb általános iskolai tudásra alapozva a leggyengébbek menekülőútja, a 3 éves előrehozott szakképzés színvonala is emelkedne, ami ma meglehetősen zsákutcás képzésnek számít, mivel hamar elévülő, tovább nem építhető tudást képes csak nyújtani" - mutat rá a szakértő. Szerinte a lemorzsolódást a 18 éves korhatár önmagában nem tudta megakadályozni, ennél hatékonyabb eszköz a megfelelő ösztönzőrendszer, például az ösztöndíjas szakképzés.
2011. 03. 11. (XV/10)
