„A dohányzás a magyarországi népegészségügyi katasztrófahelyzet egyik legfontosabb okozója. A tizenöt évesnél idősebb népesség harmada rabja ennek a szenvedélynek, miközben a dohányzás következtében kialakuló betegségek miatt közel 30 ezer embert veszítünk el évente" - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Egészségügyért Felelős Államtitkárságának lapunkhoz eljuttatott közleményében. Az államtitkárság nemrégiben bocsátotta közre programját Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére címmel.
A tüdőrák-halálozás 90 százaléka, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80 százaléka, az összes rosszindulatú daganatos halálozás egyharmada, a szív és érrendszeri halálozás negyede hozható összefüggésbe a dohányzással - szögezi le a közlemény. A cigarettafüst évente több mint 2500 nemdohányzó ember halálos megbetegedésért felelős. Budapesten minden harmadik 3-6 éves gyermek passzív dohányosnak tekinthető.
Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 1,5-2 százaléka vész el évente a dohányzás következményei miatt. Eddig évente több mint 5000 munkaképes férfit és 500 nőt nyilvánítanak rokkantnak. Nemzetközi példák egyértelműen mutatják, hogy a válasz egyszerű és olcsó: csökkenteni kell annak lehetőségét, hogy dohányfüstben dolgozzunk, dohányfüstben éljünk - áll a NEFMI közleményében. Ezért az egészségügyi államtitkárság egyetért a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását kezdeményező önálló képviselői indítvánnyal, amelynek értelmében a jövőben zárt légtérben minden nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás. „El kell oszlatnunk azt a hiedelmet, miszerint a dohányzás tiltása kedvezőtlen hatással van a vendéglátóiparra. A dohányzás tilalma Írországtól Szlovéniáig sehol a világon nem csökkentette a vendéglátóipar bevételét, ez Magyarországon sem várható" - szögezi le az államtitkársági nyilatkozat.
2011. 03. 04. (XV/9)
