Tarlós István főpolgármester támogatja a Jobbik és más szervezetek azon elképzelését, hogy a városligeti Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya, más néven Regnum Marianum)-templom újra felépíttessék a Felvonulási tér mentén. Noha a közelben lévő Szépművészeti Múzeum tervezett kibővítésére elfogyott a pénz, Szőcs Géza kulturális államtikár bejelentése szerint a templom felépítése a közeljövőben mégis megvalósítható.
A bejelentés azért is érdekes, mert a lerombolt templom ellenében a zuglói Zoborhegy téren építettek már egy másik, plébániával kibővített Maria Regnum templomot a kilencvenes években. A régi templom helyére fakereszt került, környezete pedig rendszeresen szélsőjobboldali találkozók helyszínévé vált. A múlt évben a Jobbik politikusai, Staudt Gábor főpolgármester-jelölt és Hegedüs Tamás frakcióvezető-helyettes nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek a Magyarok Nagyasszonya-templom újjáépítésére. Az építkezést egy másik szervezet is forszírozta, ezért idén március elején a Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatalos közleményben figyelmeztetett: „A templomépítés az érintett egyház legbelsőbb ügye, nem civilkezdeményezés”. Emiatt „nem feltétlenül szolgálja a magyarság ügyét”. Sőt, mint írják, a tervbe vett épület „lelkipásztori használat szempontjából nem nélkülözhetetlen” számukra.
A templomépítési szándék ezek után csakis politikai ambíciókkal magyarázható.
Tény, hogy a Városliget szélén található terület eddig is több politikai-történelmi fordulat helyszíne volt az elmúlt évszázad során. A templomot, amelyet 1931-ben szenteltek fel, már eleve politikai szandékkal, a Tanácsköztársaság sikeres vérbefojtása iránti hálából emelték. Az épület hatalmas ku-poláján a Szent Korona másolata volt látható. A robosztus falakat egyes források szerint a második világháborúban bombatalálat érte, más források viszont azt állítják, hogy a templom épségben vészelte át a vérzivataros időket. Akárhogy is történt, 1951-ben Rákosi Mátyás – a Tanácsköztársaság egykori népbiztosa – a (romos?) templomot nem engedte újjáépíteni, hanem lebonttatta, illetve a vastag falakat felrobbanttatta és eltakaríttatta. Az egykori imahely immár a május elsejei felvonulások és parádék számára biztosította a területet, sőt, 1969-ben itt állították fel Kiss István nyolcméteres emlékművét a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára. A szobor Berényi Róbert 1919-es híres, Fegyverbe című plakátja utánérzéseként készült, s a rendszerváltás után az alkotás a Szoborparkban landolt. Azonban a Zoborhegy téren felépített Mária Regnum templomnak sem sikerült lecsillapítania a kedélyeket, mert az új terv mellett kardoskodók ragaszkodnak az eredeti helyszínhez.
Ráadásul a napokban került a nyilvánosság elé az az ötlet is, miszerint a világ-örökség részét képező, Budapest jelképévé vált Szabadság-szobrot Szűz Mária(!) szobrával kellene helyettesíteni. Az ötletgazda Bakk István, a Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnöke, aki Schmitt Pál államfőnek címzett levelében azt írja, hogy az új alkotmány elkészítésével párhuzamosan „Mária országa tekintélyét” is helyre kell állítani. Bakk István levelében olyan szavakkal dicséri az állampárti szerepvállalása miatt vitatott múltú elnököt, mint aki „az evangéliumból él”, emberi nagyságát pedig Széchenyihez, valamint Bethlen Gáborhoz hasonlítja.
A Gellért-hegyi Szabadság-szobrot – illetve szoboregyüttest – a fasizmus alól való felszabadulás jegyében 1947-ben készítette neves szobrászunk, Kisfaludi Strobl Zsigmond. Erről az a legenda is elterjedt, hogy a szobor eredetileg a fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékművének készült. A rendszerváltás során a szobrokról eltávolították a kommunizmusra emlékeztető utalásokat – így például a Vörös Hadsereget méltató feliratokat –, a helyszínt pedig a köztársaság államformájának megfelelően alakították át”.
2011. 03. 11. (XV/10)
