hetilap

„Az elnökségi programba a legnehezebb kérdések kerültek, ilyen a gazdasági kormányzás, az európai energiastratégia és a bővítés, valamint a romastratégia” – mondta a miniszterelnök, aki abban bízik, hogy „a szisztematikus, kitartó munka elismerést hoz”.
Az EurActiv munkatársa sporthasonlattal élve kérdezte a miniszterelnököt, hogy az alkotmányozás során nem zavarja-e, hogy ellenfél nélkül játszik a csapata, azaz a parlamenti ellenzéke nem vett részt az új alkotmány megalkotásában. Orbán szerint „előfordulhat, hogy a másik térfélen nincs csapat, mert úgy döntöttek, hogy nem jönnek ki a második félidőre, de a nézők nem mentek haza. Több mint 900 ezer ember kérdőíveken elmondta a véleményét arról, hogy mely kérdéseket tartja a legfontosabbnak, illetve milyen szabályozási irányt akar látni az alkotmányban”.
Orbán azt is elmondta, hogy voltak, akik figyelmeztették, hogy várjanak a médiatörvénnyel és az alkotmányozással, amíg az uniós elnökség lezajlik, de ő nem ezt az utat választotta. Az alaptörvény elfogadását követően azonban az események mintha ismételnék önmagukat: a médiatörvényhez hasonlóan az alaptörvényt is kemény bírálatok érték Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) képviselői részéről.
Szájer József EP-képviselő is támadások kereszttüzébe került, amikor Brüsszelben, a parlamentben az új alaptörvényt ismertette. Szájer szerint az új alkotmány 21. századi, Európa-párti, és megfelel az Európai Unió szellemiségének. Carlo Casini, olasz kereszténydemokrata képviselő arra a kérdésre kereste a választ, hogy a tavalyi választás előtt a Fidesz programjában szerepeltek-e az új alkotmányra vonatkozó tervei. Gerald Häfner német képviselő (európai zöldek) szerint a kérdőíves megkeresés nem szerencsés, ugyanis a polgároknak a végső szó kimondásában kellett volna szerepet kapniuk. A magyar kormányt olyan futballcsapathoz hasonlította, amely sikeres ugyan, de meccs közben átírja a szabályokat és bírót cserél, pedig csak szabályosan kéne fociznia.
Az eddigi legkeményebb kritika is a németek részéről jött. A német külügyminiszter-helyettes, Werner Hoyer nyilatkozata szerint Németország „némi aggodalommal kíséri figyelemmel a magyarországi fejleményeket… a médiatörvény miatti korábbi aggodalom nem csökkent, hanem éppen nőtt az alkotmány elfogadását követően”. A német kormány az alaptörvény megalkotását elkapkodottnak, magát a törvényt több ponton az európai normákkal ellentétesnek véli. A Magyar Külügyminisztérium reméli, hogy a nyilatkozatok helyett kétoldalú tárgyalásokon sikerül eloszlatni az esetleges aggodalmakat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek