Kommunikációs szakember legyen a talpán, aki a jelenlegi helyzetben használható tanácsokat tudna adni a saját hitelét kormányzati körökben is „sikeresen" amortizáló Hoffmann Rózsának. Április közepén maga a miniszterelnök „égette le" egy kormányülésen a kereszténydemokrata oktatási államtitkárt azzal, hogy ízekre szedte a felsőoktatási törvény koncepcióját - amelynek első verziója korábban már megbukott. A javításra két hetet kapott Hoffmann, ám jó, ha május végére a kormány asztalán lesz az anyag. Helyzetét nehezíti, hogy az államtitkárságáról kiszivárgott egy munkaanyag, amely szerint felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét; néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát. Az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán-terv miatt szükséges. A márciusban bemutatott reformcsomag három év alatt, összesen 88 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból. Ennek érdekében a jelenlegi 29 állami fenntartású intézményből csak 16 maradna meg. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy lehetőségként merült fel a budapesti Corvinus Egyetem önállóságának megszüntetése is - ez ellen azonnal „gyorsreagálású" élőlánc tiltakozott.
Hoffmann Rózsa igyekezett hűteni az indulatokat, ezért hangsúlyozta, hogy jelenleg csak ötleteket gyűjtenek a racionalizálás mikéntjéről, és intézménybezárással kapcsolatos kormányzati szándék „nincs és nem is lesz". (Lázár János fideszes frakcióvezető egyszerűen csak „ötletbörzéről" beszélt a történtek kapcsán.) Sőt, az államtitkár asszony már abban sem volt biztos, hogy bármilyen integrációra sor kerül. Ennek némiképp ellentmondva hozzátette, hogy a felsőoktatás átalakításáért kiáll, hiszen irracionális és gazdaságtalan, hogy 210 telephelyen és 160 karon zajlik képzés. Az viszont nem jó megoldás, ha mindenhonnan „elcsípünk" egy-két keretszámot és utána öt-hat hallgatós szakok lesznek, hanem bizonyos helyeken meg fog szűnni néhány szak államilag finanszírozott formában - magyarázta.
A változtatások szükségességével a Magyar Rektori Konferencia is egyetért, amely ugyanakkor közleményben hangsúlyozta, hogy „ennek a folyamatnak nem rövid távú pénzügyi megfontolásokon, hanem hosszú távú szakmai szempontokon kell alapulnia". Az egyetemi vezetők rámutattak: a magyar felsőoktatási intézmények száma nem különbözik a legtöbb európai országétól, viszont az oktatott szakok száma jelentősen eltúlzott, így az intézmények működése nemzetgazdasági szinten kevésbé gazdaságos és hatékony. „Az ilyen irányú, a szakok számát csökkentő átalakításban az egyetemek és a főiskolák szakmai közreműködése nélkülözhetetlen" - írták.
2011. 05. 13. (XV/19)
