A romagyilkosságok gyanúsítottjainak elfogását követően - a nyomozói sikersztorit beárnyékolva - került fel az internetre 2009 augusztusában egy háromoldalas anyag, amely szerint Kiss Istvánt, a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjét 2004 és 2008 között megfigyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal, de két hónappal az első romákat ért támadás előtt megszüntették a szélsőséges férfi szoros felügyeletét. A másik gyanúsított, Csontos István pedig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) „titkos kapcsolata" volt, holott a Bocskai dandárhoz való belépése előtt a Nemzetbiztonsági Hivatal átadta róla a KBH-nak azokat a dokumentumokat, amelyek arról tanúskodtak, hogy a férfi kifejezetten szélsőséges beállítottságú. Az írás ráadásul azt állította, hogy a romák elleni támadások gyanúsítottjainak támogatói lehetettek, mivel a gyanúsítottak szerény anyagi körülmények közt éltek, így nem lehetett pénzük a komoly logisztikát igénylő támadások finanszírozására. Emellett a négy nacionalista férfi szellemi képességei sem tették volna őket alkalmassá arra, hogy önállóan előkészítsék és végrehajtsák a támadásokat.
Belsős a kiszivárogtató
Az akkori szakminiszter vizsgálatot indított, és bár a szerzőt nem leplezték le (vagy ez nem derült ki), az iromány adatait sem cáfolták. A Nemzetbiztonsági Iroda közleménye szerint a névtelen írás nem hivatalos dokumentum, hanem az NBH belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló „kompiláció".
2011. 05. 06. (XV/18)
