A 18 év feletti fiatalok körében alacsony a véradásban való részvételi arány - nem a hajlandósággal, hanem az alkalmassággal van a baj - állítja P. Ágnes, budapesti magyartanár. Középiskolájában idén a közel 120 fős végzős évfolyamból 25 fiatal jelentkezett véradásra, de végül csak a két kísérőtanár tudott vért adni. Kizáró tényező lehet a hétvégi droghasználat; erős gyógyszerek, nyugtatók, serkentők; az alacsony testsúly; a tetoválás, de a testékszer is. Mivel utóbbiak esetében művi beavatkozásokról van szó, és a sterilitás biztonsága nem ellenőrizhető, az érintettek a fertőzésveszély elkerülése érdekében legalább fél évig nem adhatnak vért - állítja a pedagógus.
„Valóban növekvő a tendencia: a 18. életévüket betöltöttek zöme ma nem alkalmas véradónak, bár később azzá válhat - erősítette meg kérdésünkre Szabó Zsuzsa, a Vöröskereszt véradószervező referense. - A kollégák rendszeresen beszámolnak arról, hogy amikor a középiskolákban a 18. évüket betöltött első véradókat toborozzák, igen magas a kiszűrési arány." Mindez azért is fontos, mert a fiatal felnőtt korosztály az elsődleges utánpótlásnak számít a véradás tekintetében. Korcsoportonként nézve a 18-25 évesek valamivel kisebb arányban vesznek részt véradásban, és kevesebb köztük a rendszeres véradó is, mint a többi korosztálynál. A 25-45 év közöttiek a legaktívabbak, a fiatal felnőtt és nagycsaládos korosztály adja a véradók legnépesebb csoportját - teszi hozzá a referens.
Minden országban az a cél, hogy 5 százalékos véradó arányt érjenek el, ami magyarországi viszonylatban napi 1800 véradót jelent. Hazánkban az évi 400 ezer rászoruló beteg vérkészítményét évi 270 ezer véradó adja össze, akiknek egyharmada többszöri véradó, ez kiadja a szükséges évi 430 ezer véregységet. Rendszeresen szervezett, egyenletes véradás zajlik, hogy mindig annyi vér legyen, amennyi szükséges. Mivel 35 nap a szavatosság, előfordulhatnak azonban vércsoporthiányok. Ilyenkor külön mozgósítani kell bizonyos vércsoporthoz tartozó véradókat.
2011. 06. 24. (XV/25)
