hetilap

Az ügyész múlt pénteken csatolta be ezeket a meghallgatási jegyzőkönyveket, amelyekből Varga Béla bíró szerint kiderül, milyen parancsot kaphattak az 1942. januári újvidéki razziában részt vevő magyar csendőrök és katonák.
Képíró Sándort azzal vádolják, hogy 1942. január 21. és 23. között az újvidéki razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.
A hétfői tárgyaláson ismertetett vallomások szerint annak idején több tanú számolt be arról, hogy az igazoltatást végző honvédek, csendőrök olyan kijelentéseket tettek, miszerint zsidók és szerbek legyilkolására kaptak parancsot.
Az igazolóbizottság helyszínéül szolgáló leventeotthon gondnoka akkoriban részletesen felsorolta a bizottság tagjait, akik között a közlése szerint volt kereskedő, újságíró, ügyvéd, közjegyző, hentes és pap is. Azt mondta, a bizottság tagjai kézmozdulatokkal jelezték a „detektíveknek”, hogy melyik előállítottat melyik terembe kell kísérni. Ha valaki a nagyterembe került, „jó embernek” számított, hazatérhetett, ha viszont a kisterembe, akkor a sorsa bizonytalan volt, egyeseket soha többé nem lehetett látni. A gondnok állítása szerint hallotta, ahogy alacsonyabb rangú tisztek arról beszélgetnek, hogy 72 órát kaptak a zsidók kiirtására, és azzal dicsekedtek, miként gyilkoltak és raboltak.   
Többen 1944–45-ben beszámoltak arról is, hogy látták, amint zsidó ismerőseiket csoportosan kísérik valahova, illetve holttesteket is láttak. Egy tanú arról beszélt, hogy hallotta a lövéseket a kivégzőhelynek szánt sportpálya felől, ami abban az időben Adolf Hitler nevét viselte. Mint mondta, egyik nap 30 zsidót gyűjtöttek össze, és lőttek ott agyon. Kitért arra, hogy a kivégzést végrehajtók az ő fürdőszobájában mosták le magukról az emberi vért, látott náluk gyűrűket, órákat, pénztárcákat, átlőtt bankjegyeket, a kivégzők ezeket egymás között osztották szét. Közülük az egyik azt mondta a tanúnak: „Mi azért jöttünk ide, hogy magukat megöljük.”
Egy szerb tanú annak idején arról beszélt, hogy a razzia alatt katonák mentek be a lakásába, a ruhájuk teljesen véres volt. Az egyiküket, aki „kapatos” volt, meg kellett etetnie, közben a katona arról beszélt, hogyan végezték ki egy ház minden lakóját, s hogy ő 20 embert mészárolt le. A tanú vallomása szerint a katona beszélt arról is, hogy parancsot kaptak: az összes zsidót meg kell ölni, ahogyan azokat a szerbeket is, akik nem tudtak perfekten magyarul, vagy akik, illetve akiknek a hozzátartozói nem szolgáltak az Osztrák-Magyar Monarchia honvédségében. Egy másik tanúnak szintén erről beszélt egy csendőrtiszthelyettes.
A bíró egy megrázó vallomást részleteiben szándékosan nem olvasott fel, mindössze annak tartalmát ismertette. Eszerint egy nő arról számolt be, hogy 8-10 katona ment be a házába, kihajtották a gyerekeit az udvarra, ahol kivégezték őket. Az anya hiába könyörgött, nem engedték ki, később az udvaron azt látta, hogy a gyerekei holttestét dobálják fel egy teherautóra. A gyerekekből – mondta annak idején a nő – mindössze egy koponyacsontot tudott megőrizni.
A bíró ezenkívül a razzia kapcsán hozott népbírósági ítéletekből és a vádlottak vallomásaiból olvasott fel részleteket.
A tárgyalás lapzártánk után folytatódik, és a tervek szerint lezárul az iratismertetés. Várhatóan a jövő héten hangzik el az ügyész perbeszéde. (MTI/atv.hu)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek