Szeptembertől kezdheti meg munkáját a testületben a hétfőn alkotmánybírává választott Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária bíró és Dienes-Oehm Egon nemzetközi magánjogász. Mandátumuk tizenkét évre szól.
Az Alkotmánybíróság (AB) létrehozásáról még a rendszerváltás előtti Országgyűlés határozott 1989 januárjában. Az AB - ami nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek - legfontosabb feladata, hogy - az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével - felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, és alkotmányellenesség esetén megsemmisíti ezeket a törvényeket. „Az Alkotmánybíróság a képviseleti demokrácia ellensúlya, elsősorban az Országgyűlés bírája és nem tanácsadója. Az alkotmánybíráskodás léte annak elismerése, hogy a törvényhozó hatalom, illetve a mögötte álló politikai pártok nem állnak mindenek felett, döntéseikben az Alkotmány által kötöttek" - olvasható annak a Nyilvános Jelentésnek a bevezetőjében, melyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) munkatársai készítettek a kormánypárti alkotmánybíró-jelöltek bemutatására.
Az AB korábbi jogkörét tavaly novemberben szűkítette az Országgyűlés kormánypárti többsége. Az ügy előzménye az volt, hogy az AB alkotmányellenesnek ítélte a 2 millió forint feletti végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó, visszamenőleges hatállyal bevezetni kívánt törvényt. A villámgyorsan keresztülvitt alkotmánymódosítás eredményeképpen az AB immár nem vizsgálhatja azokat a törvényeket, melyek ügyében népszavazást sem lehet kiírni: ilyenek a költségvetést, az adókat és járulékokat érintő törvények. A döntés mögött nem a 98 százalékos különadóból remélt, nem túl jelentős összeg beszedése állt, hanem - többek között -
2011. 07. 01. (XV/26)
