A tábor egészére jellemző módon sok hezitálás után mégsem jelent meg Basescu román elnök, a szakértők szerint Tőkés új pártalapítása miatt döntött végül a távolmaradás mellett. Így a román újságírók képviselték a többségi társadalmat, ők pedig ismét megkapták a magukét vastagon, mert az expüspök rendesen kiosztotta a magyar kollaboráns pártokat (értsd RMDSZ) és a velük szoros egyetértésben működő egész román politikai elitet. A román helyzetet elemezve érdekes párhuzamot vont a két világháború közötti élet és a mai román gazdasági-politikai miliő között. „Gondoljunk Horthyék, Bethlen Istvánék teljesítményére! Ha összehasonlítjuk ezt a két időszakot, hol állunk mi? Nekünk húsz év alatt szinte semmilyen stratégiai fontosságú, tartós eredményt nem sikerült elérnünk. Még mindig egy poszttrianoni és posztkommunista Romániában posztszekuritatés átmeneti állapotban leledzünk, Trianon és a kommunizmus visszahúzó terhével viaskodunk” – hangoztatta álláspontját Tőkés.
Szerinte ‘89-ben forradalom helyett puccs történt, rendszerváltozás helyett hatalomátmentés következett, európaiság helyett pedig formális euro-konformizmus, felemelkedés helyett posztkommunista korrupció valósult meg, és harmadik világbeli mélynyomor sújtja a román társadalmat. Két évtized alatt nem nézett szembe a társadalom a kommunista múlttal, a történelmi igazságtétel pedig elsikkadt, a tulajdon- és vagyonrendezés torz, és nincs a romániai magyarságnak állami költségvetésből finanszírozott önálló egyeteme. Tovább tart a szórványosodás, az elvándorlás, a természetesnek nevezett apadás.
„Valóságos demográfiai humán katasztrófa fenyeget bennünket. Közel harminc év alatt több mint egymillióval apadt a Kárpát-medencei magyarság” – hangoztatta Tőkés, aki szerint ezért az RMDSZ-t ugyanolyan felelősség terheli, mint a román politikai elitet. Hozzátette: a magyarországi demográfiai katasztrófa megszabja a mostani nemzetpolitika kereteit, olyan körülmények között, hogy a magyar baloldal ráront saját nemzetére, és az európai baloldal ehhez segítséget nyújt, segít továbbéltetni a posztkommunista magyarellenességet – adott az egész Kárpát-medencére vonatkozó szellemi elemzést a püspök úr. A végén még megdicsérte a magyar uniós elnökség teljesítményét, majd azzal zárta előadását, hogy Tusványos huszonkét éve a román–magyar párbeszéd fóruma, ezt kell folytatni a továbbiakban is, ehhez kérte Isten áldását.
A felvezetés hangneme egyszerre volt agresszív és visszafogott, mint maga a tábor hangulata is, sejtetve azt az elszánt akaratot, ami egy új párt bejegyzéséhez illik – a szókimondás Romániát érintő része bizonyára a püspök feladata volt. Az egész tábor alatt a legjobb hivatkozási alap egyébiránt egy üres szék volt, ami jobb híján kénytelen-kelletlen elszenvedte a Basescu elnöknek szóló kritikákat úgy, hogy végig meg sem nyikordult.
Az erős felvezetés még erősebb folytatást sejtetett, a közel kétezres tömeg vastapssal fogadta a vezérszónokot, aki egy új világkép ábrázolásába kezdett. A magyarázat közben csak néhány román sajtós engedett meg magának némi félszeg megjegyzést, de ezt a tolmácsolás hiányossága okozhatta. A miniszterelnök nem sokat tétovázott: egyszerűen bejelentette, hogy a Nyugatnak vége, és vele a jólétnek is befellegzett, jön a keleti modell. A világ motorja, mintája ezután Magyarország lesz, ahol a munkaalapú társadalom legyőz minden kihívást, és meggyőz minden kételkedőt. Orbán egyre jobban belemelegedett mondanivalójába, és bátorságra intette a jelenlevőket.
„Magyarország bátran vállalhat úttörő szerepet, az ország a saját tengelye körül kell hogy forogjon. A folyamat még nem zárult le, a magyar nemzetnek módosítani kell tartásán, magabiztos és összetartó nemzet képét kell mutatnia” – mondta. Hozzátette, hogy a nemzet összenövését erősíti a kettős állampolgárság megadása. Véleménye szerint erősödni fog a nemzeti demokraták közti együttműködés Európában, a gazdasági válság utáni világ súlypontja pedig Közép-Európában lesz. A családi életstratégián is változtatni kell, például el kell érni, hogy a lakosság ne meneküljön külföldre dolgozni, a segélyre alapozott családi életmodellt ki kell iktatni, a fekete- és szürkegazdaságra alapozott lét sem folytatható tovább, és vissza kell fizetni a magyar államadósságot. A miniszterelnök elismételte: erős anyaországra van szükség ahhoz, hogy a határon túli magyar közösségekre is jótékony hatást gyakoroljon az új nemzetpolitika, így jöhet el „a nemzet reneszánsza”. A szavak, a mondatok hatása nem maradt el: vastaps, majd egy órán át szűnni nem akaró kérdések zárták az előadást.
2011. 07. 29. (XV/30)
