A törvénymódosítás értelmében – tekintettel a kétes jellegű ingatlanszerzésekre, az elorzott természetbeni segélyekre vagy az élelmek feketepiacára – ezentúl nem csak az „üzletszerű” uzsorázást büntetnék. A kisebb összegű ügyleteket is szabálysértésként kezelnék, az ügyész keresetet indíthatna uzsoragyanús ügyekben, megerősítenék a tanúvédelmet, továbbá a társait feljelentő uzsorás mentesülne a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Ennek hatékonyságában sokan kételkednek, mivel az uzsorások többnyire összetartó családok szerveződései. Ha más bűncselekmény nem társul hozzá, a szankció továbbra is háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés lesz. A kormány bízik abban is, hogy a szociális kártya vagy a természetben nyújtott segélyek szélesebb körű bevezetésével kivédhetőbb lesz az uzsora, amit többen kétkedéssel fogadnak, a többszintű korrupció veszélyét is emlegetve.
Egyidejűleg az ORFK egy 12 főből álló speciális nyomozócsoportot állított fel az uzsora-bűncselekmények felderítésére, emellett az ország hat régiójában megerősítik a rendőri erőket. Jelenleg országosan 220 eljárás folyik uzsora-bűncselekmények miatt, közülük 134-et befejezett a rendőrség, s 52 ember ellen alkalmaznak különféle kényszerintézkedéseket. „A törvényi szigorításnak vélhetően lesz elrettentő hatása” – mondja Lukács György szociológus, aki úgy látja, hogy az uzsoraprobléma szigorúbb rendészeti és jogi kezelése, valamint a szociális ellátások egyidejű lefaragása csak a beígért állami közfoglalkoztatás megvalósításával együtt értelmezhető, de ez utóbbiról még kevés konkrétumot lehet tudni. Lehetséges megoldást jelentene, ha a helyi takarékszövetkezetek is nyújtanának gyors, kisebb hiteleket krízishelyzetben, akár a szociális transzfereket véve fedezetül, amire már létezik példa. Uzsorakamatnak az 50-100 százalékos kamatozású kölcsön tekinthető, amiből szinte lehetetlen kiszállni, hacsak nem jut az adós tartósan magasabb jövedelemhez. Ugyanakkor a szociológus szerint a média híradásaival ellentétben az uzsorához nem kapcsolódik a futtatással, szervkereskedelemmel vagy ingatlanokkal foglalkozó maffia, az esetek többségében jóval kisebb volumenű, mindennapi ügyletekről van szó.
Tarjányi Péter rendőrségi szakértő szerint az uzsorázás az északi és észak-keleti településeken a lakosság 80-90 százalékát érinti, és sok esetben más bűncselekmény – önbíráskodás, zsarolás, testi sértés – is társul az uzsorához.
Léteznek más jogi eszközök is: Tiszavasvári jobbikos polgármestere tavasz óta 17 személy ellen kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot a NAV-nál, akikről okkal gyanítható, hogy illegálisan jutottak nagy vagyonokhoz. Ez a lehetőség korábban is fennállt, de a polgármesterek nem szívesen éltek vele.
Bán György tiszadobi polgármester szerint az uzsoraprobléma alapvetően helyi szinten oldható meg, amikor még nincs elburjánozva. Különösen egy kistelepülésen, ahol mindenki ismer mindenkit, könnyebben akadályozható meg az uzsora elterjedése, feltéve, hogy felelős vezető áll a falu élén, állandó és kellő számú rendőri jelenlét van, és a cigány kisebbségi önkormányzat (CKÖ) is partner ebben. Ez sajnos nem általános, elég csak Kompoltra gondolni, ahol megalapozott a gyanú, hogy a helyi CKÖ a rábízott pénzt uzsorázásra fordította, vagy arra a baranyai ügyre, ahol a gyanú szerint az uzsorások összejátszottak a rendőrökkel. Bán György szerint következetesen betartatott helyi szabályokkal kiszoríthatók a visszaélések, továbbá fontos az is, hogy az önkormányzatnak legyen szociális célokra egy minimális krízistartaléka, amelyből vészhelyzet esetén rendkívüli segélyt adhat egy-egy rászoruló családnak. Mindennél fontosabb azonban a megfelelő közmunkaprogramok biztosítása, amelynek révén évek óta folyamatosan munkát tudtak biztosítani 150-200 helybélinek. „Most a 4 órás közfoglalkoztatással nem lehet értelmes módon foglalkoztatni az embereket: mire elkezdenek dolgozni, már mehetnek is haza – így ezt most heti váltásban, 8 órás munkával oldjuk meg. A bér lecsökkent, és ha ráadásul a 28 ezer forintos segélyt is megfelezik, csak az lesz a kiút, ha minél előbb megvalósítják a beígért nagy közberuházásokat, például a tiszai gátépítést” – mondta Bán György. Szerinte nem tudni, hogy az uzsorakérdés teljességgel romaprobléma-e, de tény, hogy a cigányság kényszerű elkülönültsége, zárt világa megkönnyíti ennek terjedését.
Egy másik helybéli szerint, ha nincs munka, akkor „jobb híján” megnövekszik a bűnözés és a gyermekvállalás is, így állhat elő, hogy egy 32 éves roma munkanélküli párnak már 12 gyermeke van, akikből 6 állami gondozásban él. „Ha nincsen munkalehetőség, az emberek éheznek, hiába mondom nekik, hogy ne lopjanak, ne uzsorázzanak. Sőt, az uzsorás még meg is fenyeget” – ezt már a tiszadobi CKÖ vezetője, Gallyas József mondta lapunknak. Hozzátette: nyomor van vidéken, azóta különösen, hogy visszanyesték a közmunkát. Ha alig lesz segély és munkalehetőség, az uzsora tovább fog terjedni. Először munkahelyeket kellene teremteni, és csak azután szigorítani a törvényeken, amiket aztán be is kellene tartatni.
Meglepő aggályai vannak a csongrádi CKÖ-vezetőnek, Kállai Dezsőnének, aki úgy tapasztalja, hogy mostanában sok az olyan feljelentő, aki egyszerűen nem akarja visszafizetni a tartozását, s ezért feljelenti azt is, aki baráti kölcsönnel segített rajta. „Ezt azzal lehetne kivédeni, hogy a feljelentőnek is vissza kelljen fizetnie az alaptartozását, mondjuk az államkasszába” – vélekedik Kállainé, aki szerint, ha az uzsoránál tartunk, akkor a bankok környékén is körbe kellene nézni. „Ott vannak a devizahitelesek, de egy-egy OTP-kölcsön sem áll messze az uzsorától” – teszi hozzá. Nos, Orbán Viktor javaslata a THM 30 százalékos korlátozására feltételezhetően a bankokat és a pénzintézeteket is erősen érinteni fogja.
A tényállás-tervezet
„Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékŐ ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját vagy az általa – jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerzdésen alapuló tartási kötelezettség alapján – eltartott személyt súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bŐntettet követ el, és három évig tartó szabadságvesztéssel büntetend. A büntetés öt évig terjed szabadságvesztés, ha az uzsora-bŐncselekményt bŐnszövetségben, üzletszerŐen követik el.”
2011. 09. 23. (XV/38)
