A nyár során távozott a kormányszóvivői pozícióból a politikailag semleges imázsú Nagy Anna, és a helyére a politológus végzettségű Giró-Szász András, a Századvég Intézet vezére került. Ez idáig kétfejű volt a kormányzati kommunikáció, egyik „feje" a miniszterelnökségen Szijjártó Péter, míg a másik a közigazgatási tárcánál Kovács Zoltán. Szeptembertől úgy tűnik, hogy a súlypont egyértelműen a miniszterelnökség lett, mindkét kormányszóvivő itt állomásozik már (Nagy Anna a közigazgatási tárcához tartozott). Emellett Selmeczi Gabriellát nevezték ki a Fidesz szóvivőjének, és Czomba Sándor munkaügyi államtitkár lett a munkaügyek szóvivője (viccesen szólva elnyerte, hogy saját maga szóvivője legyen).
Az átszervezések ellenére úgy tűnik, hogy az „őszre rendbe rakott" kommunikációs stáb működése még nem zökkenőmentes, amit Czomba Sándor minapi televíziós interjúja is bizonyított. A munkát érintő ügyekben a szót vivő politikus szemmel láthatóan nem tudta, hogy a kormánya egy újfajta szolidaritási járulékot, az ellenzékiek szerint második adókulcsot tervez bevezetni.
A kormányzati kommunikációnak nemcsak a belső információáramlás hiányosságaira kell megtalálnia a választ, hanem értelmezhető magyarázatot szükséges produkálnia arra, hogy a Fidesz-kormány miért vezet be olyan intézkedéseket, amelyeket az MSZP-SZDSZ kormány idején korábban teljes mellszélességgel támadott. Ilyen például az áfaemeléssel kapcsolatos ellenzéki álláspontjuk. Navracsics Tibor - akkor frakcióvezető, ma miniszterelnök-helyettes - 2009 nyarán azt mondta: „A kormány nem tud különbséget tenni a lazac és a sertéshús között... Mi az alapvető élelmiszerek áfáját szeretnénk lecsökkenteni... Mi hajlandóak vagyunk együttműködni, hogy csökkenjenek az emberekre háruló terhek."
2011. 09. 23. (XV/38)
