Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten ismertette a parlament alkotmányügyi bizottságában pártja választásireform-javaslatát. Ekkor még azzal biztatta az ellenzéki képviselőket, hogy „nincs kőbe vésve", amit mondanak, ám pár napra rá a parlament választójogi albizottságában már azt mondta, hogy tervezetükben a következő dolgok „vannak kőbe vésve": a 200 tagú parlament; a vegyes választási rendszer; a határon túli magyarok, valamint a kisebbségek szavazati joga. A hattagú tematikus albizottság - amelybe a Fidesz kettő, minden más frakció pedig egy-egy tagot delegált - legutóbbi ülésén amúgy egyik párt javaslata sem kapta meg a szükséges többséget (MSZP: egyfordulós-listás, LMP: vegyes-kompenzációs, Jobbik: egyfordulós-vegyes). A nagyobbik kormányzó párt témafelelősei azonban nem izgulnak, hiszen - fideszes forrásunk állításával egybehangzóan - úgyis Orbán Viktoré az utolsó szó. Ez pedig azt jelenti, hogy akár az utolsó pillanatban is megváltozhat a koncepció.
Egy lapunknak nyilatkozó prominens fideszes politikus szerint pártja számára a stabil kormányzás biztosítása a legfontosabb szempont. Olyan végeredményben érdekeltek, amelyben nem kell nagyot nyerni ahhoz, hogy valóban kormányozni lehessen az országot. Szavaiból az is kiderül emellett, hogy tisztában vannak vele, mekkora nemzetközi visszhangja lenne egy antidemokratikus törvénynek, ezért hatalompolitikai érdekeik megvalósítása során maximálisan figyelembe veszik ezt a szempontot. Nincs könnyű dolguk, mert így csak „dupla vagy semmire" játszhatnak. Magyarán, nem tudni, hogy ami aktuálisan jó a Fidesznek, az néhány év múlva is biztosítja-e majd a tuti aranyérmet.
Az ellenzék szerint a Fidesz választójogi reformjának sava-borsa nem a 200 fős parlamentben (hiszen abban mindenki egyetért), a fordulók számában, a kompenzációs zsonglőrködésben vagy a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében keresendő, hanem az egyéni választókerületek újrarajzolásában. A lehetőség szerencséjükre kötelezettségként is jelentkezik, hiszen a köztudottan aránytalan lakosságszámú választókörzetek újbóli felosztásának több cikluson átívelő elsumákolása miatt az Alkotmánybíróság 2011. december 31-ei hatállyal megsemmisítette az „alkotmányos értékeket veszélyeztető" jelenlegi körzetkiosztást. A Velencei Bizottság ajánlása szerint ráadásul úgy kell kialakítani a körzeteket, hogy azok választói lélekszámában ne legyen 15 százaléknál nagyobb az eltérés. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Fidesz nem szeretné, ha a választókerületek átlépnék a megyehatárokat, akkor komoly matekozás elé néznek Orbán éceszgéberei. Úgy tudni, 106-108 darab egyéni mandátumnál áll meg a mutató, amiből az következik, hogy borul az egyéni és a listás mandátumok eddigi aránya (régen: 46,5 százalék - újnál: 53 százalék).
2011. 10. 21. (XV/42)
