hetilap

Az oktatással kapcsolatos kormányzati elképzelések három fő szereplőnek az elképzeléseiből állnak össze. Orbán Viktor miniszterelnöktől, akinek édesanyja kistelepülési tanító volt, „érkezik" egy olyan népnevelői impulzus, ami a leszakadó társadalmi csoportokat igyekszik erős központosítással felemelni. Az iskolák államosítása és a központosított minőségbiztosítás (ami a régi tanfelügyelői rendszer felélesztése) célja a magyar oktatás legrosszabbul teljesítő részének minőségjavulása. A magyar oktatási rendszer nemzetközi összehasonlításban (például PISA-felmérések) rosszul teljesít, úgy, hogy közben európai szinten értékelhető gimnáziumok működnek országszerte. Ennek oka a kistelepülési kisiskolák „vergődése" és a rosszul működő szakiskolai rendszer. (A gyerekek 20 százaléka teljesít nagyon rosszul, ami lehúzza az átlagot.)

A Fideszben közkeletű vélemény, hogy Orbán Viktor több tekintetben nem ért egyet Pokorni Zoltánnak, a párt oktatáspolitikusának a filozófiájával. Forrásaink úgy fogalmaztak, hogy számára túlzottan liberális, amit a XII. kerületi polgármester gondol az oktatásról, ezért keresett mást az oktatás irányítására. Éppen ezért, amikor Pokorni Zoltán arról nyilatkozik (legutóbb a hvg.hu-nak), hogy majd az államtitkárság  törvénytervezetét képviselői módosítókkal formálják a Fidesz számára elfogadhatóvá, akkor a gyakorlatban egy ki nem mondott intellektuális küzdelemnek lehetünk tanúi Orbán Viktor és Pokorni Zoltán között.

Hoffman Rózsa államtitkár szerepe többek között az, hogy  Orbán Viktor oktatásról alkotott koncepcióját hajtsa végre, de mindezt a KDNP-s politikus annyiban megfejeli, hogy a történelmi egyházak, különösen a katolikus egyház oktatási filozófiáját adagolja hozzá a miniszterelnöktől érkező nyers koncepcióhoz. Egy olyan új, erkölcsös és nemzeti középosztály létrehozása is megjelenik a koncepcióban, amely közelít a két világháború közötti úri Magyarország víziójához.  A harmadik „komponenst" a gazdasági minisztérium technokratái jelentik, akik - elsősorban a felsőoktatásban - a forráskivonás technikáit keverik a mixtúrához. Ha jól olvassuk a terveket, akkor jelentősen csökkenni fog az állam által például a felsőoktatásra szánt pénz mennyisége, ami többek között azt jelenti, hogy több tízezerrel többen kényszerülnek majd költségtérítéses képzéssel felsőfokú végzettséget szerezni. Mivel a költségtérítést közelíteni tervezik a valódi költségekhez, ezért a Bokros Lajos által 1995-ben bevezetni tervezett tandíj filléres kiadásnak tűnne a jövőben fizetendő tételekhez képest.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek