Józsefvárosban már hetekkel korábban átálltak a „rendpárti” modellre. A kukázás mellett tilos a kerületben koldulni, kéregetni; valamint tilos a közterületet „életvitelszerű lakhatásra használni, és az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságokat közterületen tárolni”. Ezzel párhuzamosan közrendvédelmi akciót is indítottak a VIII. kerületben, hogy az utcákról, terekről kiszorítsák a hajléktalanokat.
Mindez kiváltotta az ellenzék és a civilek – főként az LMP és a Város Mindenkié csoport – „haragját”, akik több demonstrációt is szerveztek a „zaklatásnak”, „meghurcoltatásnak” kitett hajléktalanok védelmében. Kritikáik szerint a büntetésekkel nem a cselekedeteik, hanem a helyzetük miatt sújtják a fedél nélkül élőket; valamint amíg nincs biztosítva minden ember lakhatása, addig nem fair kiszorítani a hajléktalanokat a közterekről.
Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere ugyanakkor lapunknak nyilatkozva visszautasította, hogy a kerületi rendeletek és a szabálysértési törvény általa is jegyzett módosítása a fedél nélkül élők meghurcolásáról szólna – szerinte inkább a hajléktalanok életének védelméről és a többségi társadalom jogainak érvényesítéséről van szó. „Az egy idealizált kép, hogy a szerencsétlen szegény emberek szelíden kéregetnek az utcán, mi pedig ellökjük magunktól őket. A valóságnak az is része, hogy az utcán élők jelentős része erőszakos, agresszív, közönséges. Előfordult, hogy a nemi éle-tüket délelőtt a Kálvária téren élték, többek között gyerekek szeme láttára. Ez nem maradhat így” – jelentette ki Kocsis Máté, akit a témában mutatott aktivitása nyomán az Országgyűlés Fidesz-frakciójának hajléktalanügyi referensévé „léptettek elő”. Hozzátette: a december 1-jével megnyíló három új hajléktalanszálló képes lesz befogadni azokat, akik eddig kiszorultak az ellátásnak ebből a formájából. „Márpedig ha mindenkinek jut fedél a feje fölé, akkor oda a valóban rászorulókat akár szigorral is be kell vinni. Inkább attól legyen hangos a sajtó, hogy ilyen jogszabályokat alkalmazunk, mint attól, hogy idén is megfagy száz hajléktalan. Akik pedig elutasítják a társadalmi segítségnyújtást, és deviáns magatartást folytatnak, azok szankcionálhatók. Hogy milyen módon, arról majd a bíróság lesz hivatott dönteni” – fogalmazott Kocsis, hangsúlyozva, hogy Brüsszel direktívája szerint 2015-ig valamennyi európai uniós városban fel kell számolni az utcai hajléktalanságot.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a kerületben hajléktalanügyben megrendezett népszavazás 16 százalékos részvétellel érvénytelen volt, ám a döntő többség – mintegy 9 ezer szavazó – igennel voksolt, márpedig a politikailag legaktívabb réteg szavát nem hagyhatják figyelmen kívül.
A hajléktalanügyi referens szerint jelenleg egyfajta tűzoltás, illetve a romokban heverő hajléktalanellátó rendszer újjáépítése zajlik. A megoldást, illetve az erről való vitát nehezíti, hogy a hajléktalanok pontos száma nem ismert – a becslések 3 ezertől 40 ezerig szórnak. „A KSH adatai szerint valamivel több mint 9 ezren vannak, és éppen ennyi a férőhelyek száma is országosan. Ezeket azonban sokszor munkásszállóként használják, vagy olyanok veszik igénybe, akik nem rászorulók” – folytatta a polgármester, aki úgy véli, a jogalkotónak tisztáznia szükséges azt is, hogy egyáltalán ki tekinthető hajléktalannak.
Józsefvárosban egyébként összesen 2700 hajléktalan él, ám 90 százalékuknak semmi köze a kerülethez, csak „itt jelennek meg”. Kocsis Máté hangsúlyozta, bár eddig is mindenkiről gondoskodtak, könnyen belátható, hogy a helyzet nem igazságos. Ezért a központi jogalkotással azt is szeretnék elérni, hogy minden település a saját elesettjeiről gondoskodjon.
A „nyócker” első embere azt sem tartja igazságosnak, hogy a sajtóban csak a közrendvédelmi akciójuk kapott teret, ám a hajléktalanokat felzárkóztató programjuk nem. Hozzátette: senkit nem csuktak börtönbe, senki nem kapott pénzbüntetést, csak figyelmeztetést. Ugyanakkor 75 körözött személyt fogtak el a rendőrök a kerületben – többségük hajléktalan volt –, és közel ezer szabálysértési eljárás indult (az ügyeknek csak fele kapcsolódik az életvitelszerű közterületen tartózkodáshoz).
Ami pedig az úgynevezett LÉLEK – Lakhatási, Életviteli, Lelki segítségnyújtási, Egzisztenciateremtési, Közösségi – programot illeti, a polgármester elmondta: a kerületben otthontalanná vált személyek számára orvosi ellátást, hivatali ügyintézést vagy igény szerint egyházi lelkigondozást biztosítanak. Emellett fizikai-egészségi állapotuknak megfelelően munkát és kulturált szálláshelyet is kapnak. Egy szolidaritási akción keresztül pedig a helyi magánszemélyek és vállalkozók adakozhatnak a rászorulók számára. A programra – amelynek első ütemére 61 millió forintot különített el az önkormányzat – eddig több mint húszan jelentkeztek.
2011. 11. 04. (XV/44)
