A pedagógusok az iskolák államosítása, várható bezárások, elbocsátások miatt, az egyetemisták pedig a tandíj és a röghöz kötés miatt mentek nemrég az utcára. Az ideológiai összecsapás a képviselőkre vár, és úgy tudni, módosító kormánypárti javaslatok tömkelegével beélesített, komoly küzdelem várható mind a köznevelési, mind a felsőoktatási törvénytervezetek parlamenti vitáján, amelyekre előreláthatóan decemberig sor fog kerülni, elébe menve egy esetleges januári kormányátalakításnak. A témában a kormánypártok is rendkívül megosztottak, a szemléletbeli skála a miniszterelnök támogatását is bíró „őskonzervatív" kereszténydemokratáktól a Pokorni Zoltán nevével fémjelzett liberális-konzervatív középutasokon és önkormányzati ellenérdekeltségeken át egészen a liberális pólusig terjed. Orbán Viktor köztudottan a teljes központosítást helyesli, több ízben célzott arra, hogy a poroszos nevelés híve, miként arra is, hogy az se lenne probléma, ha öt állami egyetem maradna az országban, és a többit a piac éltetné. Mendrey László PDSZ-elnök, aki tart a jogszabályok várható minőségétől, lapunknak úgy fogalmazott: egy dolog, hogy elmaradt az érdemi társadalmi egyeztetés, de már az is óriási előrelépés lenne, ha olyan törvény születne, amelyben legalább a kormánypártok egyetértenek.
Mint ismeretes, a rendszerváltás egyik vívmánya a decentralizált, önkormányzati fenntartású általános iskolák rendszerének létrehozása volt, majd 2005-től indult meg az oktatásban a Magyar Bálint-féle modernizáció. A mostani köznevelési törvény korszakváltás címén teljes visszarendeződést hirdet a hetvenes évek oktatáspolitikájához. Teszi ezt a szakma széleskörű támogatása mellett, miután az integrációra, kompetenciafejlesztésre, differenciált oktatásra és hasonló gyerekközpontú elvekre épülő modernizációs kísérlet túl keserves erőfeszítésnek bizonyult a szemléletmódjában évszázados beidegződéseket átörökítő pedagógustársadalom többsége számára - legalábbis ez derül ki Nahalka István oktatáskutatónak, az Országos Közoktatási Tanács tagjának blogjából. Nahalka úgy véli, rendszerváltás ide vagy oda, a társadalmi viszonyok nem sokat változtak a felülről diktált korszerű módszerektől, igazából átalakítani sem kell semmit, mert a mélystruktúrák változatlanok: az iskolák többségében mindmáig az 1978-as központi tanterven alapuló OM kerettanterv szerint tanítanak.
Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár legutóbb Kőbányán okosította a helyi pedagógustársadalmat a kormány által elfogadott törvénytervezetről, ahol arra a szónoki kérdésére, hogy mi a garancia az életpálya 2014-es bevezetésével járó, több száz milliárdot felemésztő béremelésre, egyben meg is adta a választ: „a kormány tisztessége" - mire a színházteremben szűnni nem akaró nevetés moraja futott végig.
2011. 11. 04. (XV/44)
