A nyári rendkívüli ülésszak utolsó napjának utolsó pillanatában elfogadott „A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény” legvitatottabb rendelkezése értelmében a jövő évtől már nem a megyei bíróságok, valamint a Fővárosi Bíróság veszik nyilvántartásba a törvényi feltételeket teljesítő egyházakat, hanem a képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés. Ennek megvalósíthatóságával azonban még nincs minden rendben, ugyanis az aspiráns közösségek számára egyelőre nem áll rendelkezésre az eljárási szabályokat részletező végrehajtási leirat, továbbá, az elbírálás akkor is csak jövőre kezdődhet meg, ha év végéig nyújtják be kérelmüket az illetékes miniszterhez. Navrasics Tibor a hírek szerint még idén miniszteri rendeletben rögzíti a nyilvántartásba vétel részletszabályait (ügyvitel, formanyomtatványok, adatkezelés, szakértők stb.)
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt szeretné, ha csak ennek – illetve magának az egyházügyi törvénynek – a hatályba lépését követően, vagyis jövőre érkeznének nyilvántartásba vételi kérelmek a tárcához. Szászfalvi László beszámolója szerint az általa vezetett egyházügyi államtitkárságon ennek ellenére már az anglikán, a metodista, a pünkösdi, a hetednapi adventista egyház, két iszlám közösség, a buddhista és néhány kisebb felekezet is jelezte igényét az egyházi státuszra (legfeljebb húsz). Esetükben jó lenne elérni – így az államtitkár –, hogy egyházi regisztrációjukat ne előzze meg egy kényszerű civil szervezetté válási aktus. Az igénylők még ugyan nem kaptak hivatalos választ beadványukra, de a sajtóból úgy értesültek, hogyha megfelelnek a törvényi előírásoknak, akkor akár még idén velük bővülhet az automatikusan elfogadott egyházak tabellája.
A kormányra e tekintetben nem csekély nemzetközi nyomás nehezedik. Az egyházügyi államtitkár nemrég találkozott a világ legnagyobb zsidó vallási szervezetének (Progresszív Zsidó Világközösség) elnökével, aki azt kérte, hogy az egyházi törvényben ismerjék el magyarországi vallási szervezeteiket, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget és a Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget. Továbbá az amerikai külügyminisztérium közép-európai régióért felelős államtitkár-helyettese, Marie Yovanovitch, illetve Paula Shriefer, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet érdekképviseleti igazgatója is úgy nyilatkozott a témában rendezett hazai konferenciák alkalmával, hogy „többeket megilletne az egyházi minősítés”, valamint a kormánynak át kellene gondolnia a „sok feltételhez kötött, átpolitizált parlamenti regisztrációs folyamatot”.
Az Alkotmánnyal összefüggő törvénymódosítások között található egyik tervezet az új egyházügyi szabályozásban azóta fellelt hiányosságokra is választ igyekszik adni a januári beélesítés előtt. Ennek jegyében azok az egyházak, akiknek nem történt meg a regisztrációja a törvény erejénél fogva (tizennégynek megtörtént), a jogszabály hatálybalépését követően, 2012. február 29-éig kezdeményezhetik egyesületként való nyilvántartásba vételüket, viszont csak abban az esetben igényelhetik egyházként történő elismertetésüket, ha legalább húszéves hazai vagy százéves nemzetközi jelenlétet tudnak igazolni, és emellett ezer természetes személy tag aláírását tartalmazó ívet is csatolnak a kérelemhez. Ezzel főleg a keleti vallások, az iszlám és a zsidó, illetve a más kontinensek keresztény irányzatai felé kívánt gesztusokat tenni a kormány. A többiek felé pedig talán azzal, hogy a tervek szerint kikerülne a törvény szövegéből az a megkötés, amelynek értelmében az egyház elnevezést csak a már nyilvántartásba vett szervezetek használhatják.
Akik nem mennek át a parlament kétharmados „hatósági” szűrőjén, vagy megelégszenek az egyesületi léttel, ezentúl ilyen minőségükben tevékenykedhetnek tovább. Szerettük volna megtudni az egyházügyi államtitkárságtól, hogy hol tart az ilyen esetekre ígért speciális egyesületi forma rendezése, esetleg a parlament előtt nyugvó új civil törvény létrehozza-e azt, de lapzártánkig nem érkezett érdemi válasz érdeklődésünkre. A korábban belengetett „vallási egyesület” kategória hiányában ugyanis semmi sem garantálja majd az egyházi státuszból kiszoruló közösségek alapvető fontosságú belső autonómiáját. Ami pedig a szociális és oktatási intézményeket fenntartó, de január 1-től már az egyházi körön kívül működő felekezeteket illeti, egy szocialista parlamenti interpellációra válaszul Szászfalvi László leszögezte: az ilyen közösségek közfeladatot ellátó tevékenységének állami finanszírozásáról maga az új törvény gondoskodik, közülük amúgy a kormány július óta már nyolccal szerződést is kötött.
A február végi jogvesztő határidőt elmulasztó szervezetek – illetve a továbbműködésről nemlegesen nyilatkozók – a tervezett új szabályok értelmében 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek, és vagyonuk a magyar államra száll. Az egyházi státuszok megszüntetésének szokatlan módja is felmerült az ötletek között, amennyiben a miniszter nemcsak azon egyház elismerésének visszavonására tehet javaslatot az Országgyűlésnek, amelyik „tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik”, hanem amelyikről az Alkotmánybíróság (AB) megállapítja, hogy tevékenysége az alaptörvénybe ütközik. Ennek a húzásnak az értelmét a jogorvoslati lehetőségek minimalizálása adhatja, hiszen az AB „elvi véleményén” alapuló országgyűlési határozatot hazai hatóság előtt már nem nagyon lehet megtámadni.
Január 1-jétől egyház
Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
2011. 11. 18. (XV/46)
