hetilap

„Tavaly sem elsősorban az IMF-fel volt bajunk, hanem az Európai Bizottság intézményeinek képviselőivel, mert ők voltak a keményebbek, ők akartak feltételeket szabni. Az IMF azért került a kommunikáció homlokterébe, mert a megszorításokkal ennek a szervezetnek a neve forrt össze. A 13. havi nyugdíj elvételét Bajnaiék is az IMF-fel indokolták" - magyarázta a kormányzati folyamatokra rálátó forrásunk.

Való igaz, hogy 2008-ban az IMF mellett az Európai Unió bankja folyósította azt az 5000 milliárd forintnyi hitelt, amivel az államcsődöt és a 316 forintos euróárfolyamot elkerülte az ország. Az IMF-Világbank-EU-trió szakértőivel a hitel miatt a magyar kormányoknak folyamatosan tárgyalni kellett. Tavaly egy ilyen tárgyalás után „szakított" velük váratlanul Orbán Viktor. (Egyébként akkor mindenki azt várta, hogy vége a válságnak, fellendülés jöhet, és beindul a magyar gazdaság.) Róna Péter Oxfordban tanító magyar közgazdász már tavaly azt nyilatkozta lapunknak, hogy az uniós szervezetek rigorózusabbak, mint az IMF. (Önbizalom - Az IMF és az EU nem érti a  Nemzeti Együttműködés Rendszerét Hetek, 2010. 07. 23.) Az IMF-nek ugyanis Róna szerint elég egy pénzügyileg és politikailag is teljesíthetőnek tűnő program, különösebb feltételei nincsenek, míg az Európai Bizottság funkcionáriusai keményebb tárgyalópartnerek, nagyobb mértékben képviselik az európai lobbicsoportok érdekeit.

Az Orbán-kormány másfél év kormányzást követően a mintegy 3000 milliárdnyi magánnyugdíjvagyon felélésével, és a multikra, valamint bankokra kivetett robosztus különadókkal az ország gazdasági mutatóit jelentősen javította 2008-hoz képest. Igaz, a szabadságharcos gazdaságpolitikával számtalan ellenséget szereztek a magyar gazdasági életben és Európában is. 2008-ban rosszul állt a költségvetés, magas volt az államháztartási hiány, jelentős visszaesés, azaz recesszió „vágott" be, többet importáltunk, mint exportáltunk, tehát deficites volt a külkereskedelmi mérleg, s a devizatartalékok is alacsonyak voltak. Ma ez utóbbi 30 milliárd euró feletti, az államháztartási hiány 3 százalék alatti, bár nem lesz növekedés, de recesszió sem, a külkereskedelmi mérleg pedig pozitív - sorolta lapunknak egy befolyásos közgazdász a kedvező különbségeket.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek