Az Országos Atomenergia Bizottság által 1959-ben alapított, később a Magyar Tudományos Akadémia többségi tulajdonába került csillebérci Izotóp Intézet Kft. évtizedek óta foglalkozik radioaktív izotópok kutatásával, fejlesztésével, gyártásával. Ők készítik azt a 8 napos felezési idejű jód-131-es izotópot is, amelyet a gyógyászatban pajzsmirigybetegségek diagnosztikájában és gyógyításában alkalmaznak. Hasonló terméket rajta kívül Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban állítanak elő Európában. Idén azonban műszaki problémák nehezítették a hazai gyártást, aminek következtében már az év első felében megemelkedett a levegőbe kibocsátott, radioaktív jód-131-es koncentrációja, s ezt a jelenséget a nyári leállás után sem tudták kiküszöbölni. Januártól májusig 300, szeptember 8-tól november 17-ig pedig 324 GBq (giga-bekerel) összkibocsátást mértek. Az éves határértéket 1600 GBq-ben határozta meg az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala, s ennek tükrében jelentéktelen mennyiségről van szó - érvelt a sajtónak az intézet vezetője, Környei József. „Tudtuk, kezeltük, foglalkoztunk vele" - jelentette ki. És titokban tartották - tesszük hozzá.
Ők tehát tudták, majd pedig a saját mérési eredményeikből a külföldi országok is megtudták - így lett az ügy nemzetközivé. Még az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnöke, Rónaky József is csak november 11-én hallott először a problémáról, miután az osztrákok élénken érdeklődtek a megnövekedett jódszint forrásáról. Csak november 15-én terelődött a gyanú a csillebérci Izotóp Intézetre, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nyomozódása során, akiket viszont a cseh Állami Atomenergia Ügynökség értesített a rendellenességről. Az OAH-nak nem feladata eljárnia az ügyben - jelentette ki a sajtó érdeklődésére Rónaky. „Az Izotóp Intézet kibocsátásait a Környezetvédelmi Hatóság ellenőrzi. Ez az ellenőrzés most nem esett bele ebbe a periódusba, tehát nem vették észre, de ez nem baj" - mondta az igazgató az ATV reggeli műsorában. Azt is hozzátette, hogy a történtekért egyedül a szóban forgó intézet a felelős, mert sem a tulajdonost (MTA), sem az illetékes szerveket nem tájékoztatták az üzemzavarról.
Az idén kibocsátott, összesen 624 GBq sugárzás csak a határérték 39 százaléka, s ez sem a dolgozókat, sem a lakosságot nem károsította - kommunikálta az összes cikkünkben említett illetékes, egyetértve azzal az állásponttal, hogy fölösleges idegesíteni a lakosságot ilyen információk közzétételével. Annál érdekesebb, hogy a nemzetközi előírások szerint mégiscsak a polgárokra tartozna, mit lélegeznek be. A francia Független Sugárzáskutató és Információs Bizottság (CRIIRAD) számításai szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén a Csillebérc környékén lakók akár megkaphatták az éves sugárzás határértékének számító dózist (1 millisievert). A franciák a magyarországi jódkibocsátási határértéket egyébként is irreálisan magasnak tarják. A CRIIRAD szerint sürgősen kezelni kéne a felszínre került működési zavarokat, az átláthatóság hiányát, újra kéne szabályozni az engedélyezési szintet és meg kellene szervezni a lakosság védelmét.
2011. 12. 02. (XV/48)
