hetilap

A rendszerváltás hajnalán született egyházügyi törvénynek köszönhető homogén vallási mezőny felszámolása már a Fidesz-KDNP választási kampányában is kitüntetett helyen szerepelt. Az alaptörvény tető alá hozását követően pedig megnyílt a lehetőség, hogy a sarkalatos törvények között szereplő jogszabály a kereszténydemokraták ezredfordulón megbukott koncepciójának újraértelmezésével véglegesüljön. Már az elején tudható volt, hogy egy meghatározott kritériumrendszer alapján több kategóriába soroltatnak a jelenlegi és jövőbeni vallási közösségek. Ennek nyomán napvilágot láttak olyan felosztások, amelyek „történelmi" vagy „hagyományos" egyházakban gondolkodtak, majd az Ország­gyűlés elé kerülő tervezet az „egyházak" és „vallási egyesületek" mellett cövekelt le. Az akkor még több mint háromszáz egyházi státusszal rendelkező vallási közösség mintegy hatoda három táblázatban találta magát, míg a többi felekezetet a civil szférába irányították át.

Több kormánypárti képviselő egybehangzó állítása szerint tulajdonképpen ezen a ponton vérzett el a véglegesnek szánt törvényszöveg, és a nyári ülésszak utolsó napjának nagy meglepetéseként a Fidesz fordított egyet a kialakult koncepción. Lázár János frakcióvezető a vita során kifejtette, hogy semmiképpen sem szeretnék kategorizálni az egyházakat, és pártja egy olyan nyitott listában gondolkodik, melynek élén a „megkérdőjelezhetetlenek" állnak. A végeredmény: gyakorlatilag a korábbi KDNP-s verzió 1/A táblázatának tagjait egészítette ki - az indoklás szerint az elmúlt húsz évben nyújtott társadalom- és közösségépítő tevékenységük, valamint egyszázalékos támogatottságuk miatt - a baptistákkal és a Hit Gyülekezetével.

A többi intézményfenntartó vagy közfeladatot ellátó egyházzal 2011. december 31-ig szándékozott megállapodni a kormány, illetve ők fordulhatnak az Országgyűléshez egyházként való regisztrálásuk ügyében. Szászfalvi László egyházügyi államtitkár beszámolójából tudhatjuk, hogy többen éltek is már ezzel a lehetőséggel: eddig az anglikán, a metodista, a pünkösdi, a hetednapi adventista egyház, két iszlám közösség, egy buddhista és néhány kisebb felekezet jelezte igényét az egyházi státuszra. A folyamatot azonban nem csak az nehezíti, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre végrehajtási jogszabály (bár a hírek szerint Navracsics Tibor még idén miniszteri rendeletben rögzíti a nyilvántartásba vétel részletszabályait), hanem az is, hogy az érintett felekezetek folyamatosan egymásnak ellentmondó híreket kapnak arról, egyáltalán bővül-e még idén az automatikusan elfogadott egyházak tabellája.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek