hetilap

Ebből a szempontból jellemző momentumként említhető, hogy míg december 23-án a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás még a rendőröket figyelmeztette az LMP-s képviselők és aktivisták Parlament előtti akciója során, addig a január 2-ai, Operaház előtti ellenzéki tüntetéshez a Jobbik már nem csatlakozott, a párt EU-ellenes demonstrációján pedig nem győzték hangsúlyozni, hogy a „nemzeti oldalnak" vissza kell foglalnia az utcát „balliberálisoktól".

A Jobbik látványosabbá tett EU-ellenessége túlmutat tehát önmagán, és a hazai pártpolitikai színtéren zajló mozgásokkal is összefügg. Bizonyos értelemben helyére kerültek a dolgok: a szélsőjobboldali párt egyszerre igyekszik megkülönböztetni magát a kormányoldaltól, valamint a számára még inkább elfogadhatatlan baloldali és liberális ellenzéki pártoktól, mozgalmaktól. Erre pedig kiválóan alkalmas az Európai Unió teljes elutasítása, ezen a téren ugyanis az ellenzék uniópárti álláspontot elfoglaló részével lehetségessé válik a nyílt szembenállás, a Fidesz pedig minden „szabadságharcos" érve ellenére sem lesz képes követni a Jobbikot.

Utóbbi vonatkozásban nem mellékes, hogy az elmúlt hetekben az Orbán-kormány egyre bizonytalanabb helyzetbe kényszerült. Miközben igyekezett fenntartani álláspontját, miszerint a nemzeti szuverenitás megtartására irányuló küzdelmet vív a nemzetközi nagytőke és a vele szövetséges baloldali és liberális hegemóniával szemben, éppen az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások kezdik ki az érveit. A Jobbik nem véletlenül ekkor éget uniós zászlót, jelezve a kormánypárti sajtó által is a Magyarország elleni nemzetközi összeesküvés gondolatára hangolt jobboldali választói közönségnek, hogy ők bizony levonják a határozott következtetést azokból az állításokból, amelyeket egyébként a kormányoldalon is megfogalmaznak. Ez a következtetés pedig a Jobbik január 17-én kiadott közleménye szerint így szól: „Igaza van azoknak, akik azt mondják, Brüsszel nem Moszkva. Annál sokkal rosszabb, hiszen amíg Moszkva egy nyíltan és bevallottan elnyomásra, valamint katonai megszállásra épülő rendszert működtetett, addig Brüsszel álcázva, a »demokrácia« és a »szabad világ közös értékeinek« hazug jelszavai mögött hajtja végre »gyarmatosító politikáját«."

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek