A december 30-án elfogadott és két nappal később már hatályos új egyházügyi törvény 14 vallási közösséget nevez egyháznak. A kívül rekedt körülbelül 350 felekezet a jogszabály értelmében további két csoportra oszlik. Azok, akik az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi törvényszöveg visszavonásáig regisztrációs kérelemmel fordultak az egyházügyi államtitkársághoz, megtartva egyházi státuszukat, várhatják a parlament február végén esedékes döntését. Akik ezt elmulasztották vagy tudatosan szabotálták, az év első napjával automatikusan egyesületté minősültek át, ám a jövőben csak akkor gyakorolhatják a civil törvényből eredő jogaikat, ha eleget tesznek a február végére tűzött regisztrációs kötelezettségüknek. Különben március elsején jogutód nélkül megszűnnek.
A parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága (mint a parlamenti gombnyomást előkészítő illetékes szerv) az év elején sem tétlenkedett, és az elmúlt héten átnézte azt a 82 egyházat, akik tudomásul vették az új módit. Megítélésük szerint a törvény alaki követelményeinek csupán 32 felel meg (más hírek szerint 37). Az ügymenet következő szakaszában a Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő elnökletével működő testület levélben fordult Pálinkás Józsefhez, az MTA elnökéhez, hogy az akadémia végezze el a törvényben meghatározott vizsgálatokat. Ezek három kritériumra terjednek ki: a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végez-e; van-e a tanításának lényegét képező hitvallása és rítusa; rendelkezik-e legalább százéves nemzetközi vagy húszéves hazai szervezett működéssel.
Az Akadémia elnöke a törvényben meghatározott állásfoglalása elkészítésére egy egyháztörténeti és vallástudományi elnöki bizottság megalakítását kezdeményezte. Nyilatkozatuk értelmében a szakértők véleményére alapozva Pálinkás József várhatóan 2012. február 3-ig tájékoztatja Lukács Tamásékat a vizsgálat végeredményéről. A dátum azért fontos, mert az MTA sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy a karcsú határidő ellenére a tudósok kasztingja még zajlik, és várhatóan minimum két fővel bővülhet az elkövetkező napokban. Sőt! Állítólag a 82 terítéken lévő egyház sem annyi, hiszen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter januári közleményében például 84 szerepel. A gyanús plusz kettő az Iványi Gábor által elnökölt Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Vankó Zsuzsa féle Keresztény Advent Közösség lehetnek (mások szerint a taoisták és a Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyház), akik nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy az egyházügyi szabályozással szemben megfogalmazott és kormányzati szervekhez eljuttatott kritikáikat állami elismertetésük iránti igényként értékelte az illetékes minisztérium.