Gyorsított ütemben indított kötelezettségszegési eljárásokat Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. A hivatalos felszólító levelek a jegybanktörvényt, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítását és a bírói munka felső korhatárának csökkentését kifogásolják. Emellett Brüsszel további részletes információkat kér a magyar hatóságoktól a bírói szervezet átalakításával összefüggésben. Az ilyenkor szokásos két hónap helyett a magyar kormánynak egy hónapja van a reakcióra. És egy logikusnak tűnő árukapcsolás keretében a bizottság alelnöke az alaptörvény, illetve a jegybanktörvény módosításától tette függővé a hiteltárgyalások megkezdését az EU-val és az IMF-fel.
„Az IMF-hitel feltételhez kötése azért nem szokatlan gyakorlat, mert tulajdonképpen az elvárások kikényszerítésének egyetlen eszköze ez a bizottság kezében. Zsarolásnak azért nem minősíthető, mert a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezői jogilag védhető kifogásokat fogalmaztak meg" - mondta el lapunknak Fóris György. A Bruxinfo ügyvezető igazgatója szerint ugyanis változtatás hiányában az unió joggal feltételezheti, hogy a szabályozásból következő új helyzet veszélyezteti a jegybank függetlenségét. És miért öntsenek ők egy ilyen bizonytalan rendszerbe pénzt, ha a kockázatok elhárulásának nincs meg az esélye? A szakember úgy értékeli, hogy már a gyorsított eljárás is gesztusként értékelhető, hiszen sikeres egyeztetés esetén minél előbb meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a készenléti hitelről.
A magyar kormány egyébként már a múlt hét közepén elhangzott fenyegetés hatására változtatott a kommunikációján, és a miniszterelnök mellett a külügyminiszter is arról beszélt, hogy ha a bizottság érvei elég erősek lesznek, akkor Magyarország kész változtatni a törvényeken. „Nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása" - mondta Orbán Viktor. Kivárták viszont a konkrét kifogásokat.
2012. 01. 20. (XVI/03)
