hetilap

Januárban Pálinkás József visszautasította azt a törvénybe foglalt feladatkört, amellyel a vallásügyi törvény becsüs hivatallá degradálta az általa vezetett Magyar Tudományos Akadémiát. Az elnök szerint ugyanis nem tudományos, hanem eljárásjogi kérdés annak kimondása, hogy melyik felekezet felel meg a törvényi kritériumoknak. Az emberi jogi bizottság 82 státuszát megőrizni kívánó egyház regisztrációs kérelméből választotta ki azt a 34-et, akikkel kapcsolatban visszaigazolást kért a tudósgrémiumtól. A fiaskó után azonban - mindenki meglepetésére - már csak 17 felekezet szerepelt azon a listán, amely törvénymódosítás formájában a T. Ház elé került. Az LMP és az MSZP összesen további körülbelül 40 vallási közösségről állította javaslataiban, hogy megfelelnek a törvényi előírásoknak, ám a kormánypártok csak Demeter Zoltán (Fidesz) módosítóját fogadták be. Ennek különlegessége abban áll, hogy egy nemzetbiztonsági szempontból kérdőjeles muzulmán szervezet mellett korteskedik.

Pedig a kormányszóvivő január elején még arról beszélt, hogy azok a vallási közösségek, amelyek megfelelnek a törvényi feltételeknek, egyházak lehetnek. Ez a jogkövető álláspont egy hónap alatt annyiban változott, hogy a kormánypárti képviselők már úgy nyilatkoztak, hogy a törvényi megfelelésből nem következik automatikus elismerés. Az ellenzéki témafelelősök pedig a mai napig nem kapták meg Lukács Tamástól, az emberi jogi bizottság KDNP-s elnökétől azokat a szempontokat, amelyek alapján a szelekció lezajlott. Gulyás Gergely (Fidesz), a bizottság alelnöke annyit mondott a sajtómegkeresésekre, hogy elsősorban a nagy világvallások magyarországi képviselőit preferálták. Igaz, ezek között vannak 20 fős szervezetek is és egy hamisítatlan kakukktojás: az Erdélyi Gyülekezet. Elvérzett viszont számos valódi keresztény közösség és több zsidó irányzat hazai képviselője is. Mint kiderült, a végső szót a Fidesz egri frakcióülése mondta ki, a szakbizottság mozgástere innentől kezdve determinált volt.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti vitában kiemelte, hogy a mostani eljárásban „tiszta lelkiismerettel" 17 vallási közösség egyházzá nyilvánítását tudják támogatni, a többiek egy év múlva újabb kérelmet nyújthatnak be. Garanciát azonban nem vállalt arra, hogy a kiszorított felekezetek következő próbálkozását siker koronázza majd. Erre mondta Lukács Tamás bizottsági elnök, hogy a következő körben már könnyebb dolga lesz a képviselőknek, mert akkor már „rendelkezésre állnak majd a 2011-es népszámlálás adatai", és bizottsági meghallgatásokat is tudnak tartani.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek