hetilap

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a hónap elején jogerősen is elvesztette a Kúria előtt azt a pert, melyet eredetileg három férfi ellen indított, mivel azok állítása szerint vérfertőző homoszexuális kapcsolattal vádolták meg őt egy titokzatos, klerikusok viselt dolgait – ügynökmúlt, anyagi visszaélések, nemi orientáció stb. – taglaló honlapon. Ugyanezen ügyben Beer Miklós váci megyéspüspök korábban visszalépett az eljárás folytatásától. A Spányi testvérek magabiztosabbak voltak, ám az eljárás során nemcsak az derült ki, hogy vélhetően törvénytelenül szerezték meg az általuk feljelentett elsőrendű vádlott teljes e-mail- és mobilforgalmát, hanem az is, hogy a püspök testvére nőgyógyásztól származó orvosi igazolással igyekezett elkerülni a bíróság előtti tanúkénti megjelenést. Ennek ellenére Spányi felülvizsgálati kérelem formájában jogorvoslatot kért a Kúriától az első- és másodfokú bírósági eljárás törvénytelenségére hivatkozva. A Kúria határozata helybenhagyta az alsóbb szinteken meghozott ítéleteket, csupán az elsőrendű vádlott vonatkozásában utalták vissza az ügyet új eljárásra, mondván: a vádlott az inkriminált honlap linkjét tartalmazó e-mail továbbításával megvalósította a rágalmazás vétségét.
A következő ügyek szintén megoldhatóak lettek volna egyházi berkeken belül. Mivel azonban egy, a kánonjogi előírásoknak megfelelően eljáró katolikus hívő többször lepattant az erkölcsi botrányokban illetékes egyházi feletteséről, Erdő Péter bíboros-érsekről, megszületett egy levél, amely a későbbi feljelentések alapjául szolgált. Ebben a magyar egyházfi Tarcisio Bertone kardinálist, Vatikán állam miniszterelnökét avatja be a magyarországi egyház vezetésének viselt dolgaiba, ám miután ő a hazai katolikusok elöljárójától azt a tájékoztatást kapta, hogy a felvetések légből kapott koholmányok, a levelet a Szentszék akkori magyarországi nagykövetének, Juliusz Janusznak továbbította belső kivizsgálás céljából. A nuncius – figyelmen kívül hagyva az anonimitásra vonatkozó kánonjogi rendelkezéseket – meg is küldte az érintett főpapoknak a rájuk vonatkozó, kiollózott részeket (a bepanaszoló nevével együtt), hogy azok a szelíd nyomásnak engedelmeskedve, világi bíróság előtt is bizonyíthassák ártatlanságukat. Habár az eljárások megindultak, a bíróságok idézéseire az akkor regnáló szentszéki nagykövet, Juliusz Janusz és Erdő Péter bíboros is diplomáciai mentességre hivatkozva tagadta meg az együttműködést.
Mayer Mihály, korábbi pécsi megyéspüspök és Harmai Gábor, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese és teológiatanára, az Érseki Papnevelő Intézet prefektusa meg is tették feljelentésüket, ám a két perben, ugyanazon ténybeli alapról indulva, egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek születtek. Egy bírósági dolgozó elszólásából kiderült, hogy előbbi esetben azért maradt el négy egymást követő tárgyalás is, mert a Spányi-féle per másodfokú ítéletére várt a bíróság. Ezalatt viszont letelt az a féléves időtartam, ami után percselekmények hiányában újra kell kezdeni az eljárást. Az  idén januárban zajló perben rögtön az első tárgyaláson (!) meg is
született az elmarasztaló ítélet a Vatikánhoz forduló le­vél­író
kárára. Se a tanúk állításait nem vette figyelembe a bíróság, sem azt, hogy egy diplomáciai levelezésben nem tud megvalósulni a „társadalomra veszélyesség” tényállási eleme.
Az ítélet nem jogerős, másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik az ügy, miközben lapunk információi szerint Mayer Mihályt a héten kihallgatta a rendőrség a pécsi egyházmegyei panama ügyében is. Sőt, ebben az ügyben – a korábbi hatvan (pénzügyi és ingatlanpanamák, zsarolás, okirathamisítás, csalás, sikkasztás, pénzmosás, pedofília és homoszexuális zaklatás stb.) mellett – újabb feljelentés született a Legfőbb Ügyészséghez címezve, amely „hosszú időn keresztül, folytatólagosan, bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekményekről” beszél, konkrétabban egyházi kezelésű szociális otthonokban lakók ingatlanjainak speciális technikákkal zajló „lenyúlásáról” és értékesítéséről.
Az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese nem járt ilyen szerencsével. Ugyanazon vatikáni levél alapján indított perét idén év elején vesztette el a Fővárosi Törvényszéken, és ebben meghatározó szerepe lehetett annak, hogy a jelek szerint valakik megfélemlítették a védelem egyik bizonyítékát szolgáltató vallomás gazdáját, aki egy egykoron Esztergomban lakást bérlő homoszexuális prostituált. A férfi bevallása szerint ügyfeleinek jelentős része a helybéli szeminárium papnövendékei közül került ki, sőt főnökük álnéven vette rendszeresen igénybe szolgáltatásait (barackos teát kortyolgatva a légyottok előtt). Minderről hangfelvétel is készült, ám az eljárás során a tanú ismeretlen helyre távozott az őt ért halálos fenyegetések miatt.
Éppen ezért döbbent meg a bíróság, mikor az illető váratlanul megjelent a januári tárgyaláson, és miközben minden korábbi állítását letagadta, egy „jegyzőkönyvet” nyújtott át a bírónak. Mint mondta, ő csak aláírta, amit neki a nyomára bukkant nyomozók készítettek a beszélgetéseik alapján. Miféle nyomozók? – kérdezte a bíró – hiszen nem is zajlott nyomozás az ügyben. És valóban, erős a gyanú, hogy az időközben már leváltott és egy esztergomi plébániára helyezett Harmai segítségére olyan magánnyomozó sietett, aki igyekezett hivatalos szervek képviselőjeként feltüntetni magát, ezzel is befolyásolva a férfiprostituáltat. A korábban vezető rendőrségi beosztásban ténykedő zsaru „kollégák” társaságában még a tárgyalásra is elment, hogy szemmel tartsa „ismerősét”, ám a bíró mindenkit kitessékelt a teremből – az egyébként Harmaiék kérésére elrendelt – zárt tárgyalás rendjére hivatkozva. Ez az a magánnyomozó az ítélethirdetés után meg is jelentette saját verzióját közbiztonsági magazinjában.
Információink szerint az új bírósági vezetés valamennyi folyamatban levő püspökper anyagát „felkérte” áttekintésre, mivel a főpapok évek óta húzódó ügyei nemcsak a hazai katolikus egyháznak kényelmetlenek, hanem annak a Vatikánnak is, amelyik most készül új nemzetközi szerződést aláírni Magyarországgal.

Jön az új konkordátum

Általános kihallgatáson fogadta a szentszéki látogatáson tartózkodó Semjén Zsoltot január 25-én a Vatikánban XVI. Benedek pápa. A beszélgetés végén a miniszterelnök-helyettes gyŐrŐcsókra járult a Szentatya elé, majd az egyházf áldását kérte Magyarországra. A KDNP elnöke másnap Dominique Mamberti érsekkel is találkozott. A felek az új alaptörvényre, egyházi törvényre, illetve a megváltozott oktatási és adótörvényekre tekintettel megállapították, hogy mind a Szentszék, mind Magyarország szükségesnek tartja a korábbi megállapodás átalakítását, illetve készek új megállapodást kötni. Ennek érdekében a Szentszék, illetve a magyar kormány tárgyalódelegációt nevez ki.
Semjén a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy mivel a magyar állam nem kívánja csökkenteni az egyházi támogatást, ezért annak elemeit egy új megállapodásban kell mentesíteni a mindenkori gazdaságpolitikai következmények alól. Ennek kapcsán az szja-bevételek csökkenése és a gyermekkedvezmények emelkedése miatt megcsappant egyszázalékos bevételeket említette. A katolikus egyház már egy éve jelezte, hogy a felajánlók számának stagnálása miatt az egykulcsos adó hátrányosan érinti majd büdzséjüket. „Az egyházat nem érheti hátrány azon jogszabályi változások miatt, amelyek az élet más területein egyébként üdvös hatásúak”
– tette hozzá Semjén. Áttekintend területnek ítélte emellett az egyházi kézben lév oktatás helyzetét, mivel megítélése szerint az önkormányzati iskolák állami kezelésbe vételével ezen a színtéren is új szisztémát kell kialakítani. Egy szentszéki megállapodás direkt hozadéka hazánk számára elssorban a kormány nemzetközi megítélésének javulása lehet.
A jelenleg hatályos megállapodást 1997. június 20-án írta alá Horn Gyula akkori kormányf és Angelo Sodano bíboros.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek