Törvényszerűen politizálja át a vallási szférát, a mindenkori politika játékszerévé teszi egy szabadságjog gyakorlását. A közjog mércéjét évszázadokkal csavarja vissza, egészen a polgári átalakulás előtti időkre. Az új egyházi törvénnyel ugyanis az Országgyűlés, a hatalommegosztás klasszikus elvét megtörve, váratlanul magához vonta az egyházak fölötti bíráskodás jogát, ami így már se nem független, sem nem pártatlan többé.
A polgári államok már csak a minél szélesebb nemzeti egység megteremtése érdekében is igyekeztek leszűkíteni egyházügyi hatáskörüket, tehermentesíteni magukat a vallási vitáktól. Ehhez képest a hazai szabályozás rendszeres parlamenti napirenddé programozza ezt, így a képviselőket ismétlődő vallási állásfoglalásra kényszeríti. Az úgynevezett vallási kártya intézményesítése éppen a hazai demokratikus kultúrára amúgy sem jellemző önkorlátozás ellen hat.
Be is következett, amitől alappal lehetett tartani: a jelek szerint a képviselők nem regisztrációs, hanem engedélyezési jogkörnek tekintik a nyilvántartásba vételi eljárást, ami azért is visszás, mert semmilyen jogorvoslat nincs vele szemben, és a lelkek fölötti politikai uralmat alapoz meg. Máris a törvényen túlmutató megfontolások alkalmazására utal, hogy több, a feltételeknek bizonnyal megfelelő vallási közösség sem szerepel a nyilvántartásba vételre javasolt egyházak listáján. Köztük olyanok sem, melyek a státuszukat nem is a méltatlanul bűnbakká kikiáltott előző vallásügyi törvény, hanem a még régebbi, a néhai Ferenc József császár által szentesített szigorúbb, 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján nyerték el, vagy korábban már szervezett formában működtek (pl. Szabadkeresztyén Gyülekezet, Evangéliumi Testvérközösség, Mahanaim Gyülekezet, Keresztény Advent Közösség, Őskeresztyén Apostoli Egyház). Ha csak a törvényi feltételeket néznék, nem játszhatna szerepet, hogy például a „metodista világegyház" melyik metodista közösséget ismeri el autentikus magyarországi gyülekezeteként. A törvény ugyanis nem ír elő kizárólagosságot. Ennek híján pedig több közösség is működhet egyező hitelvekkel. Ezért tarthat igényt például a reformátussághoz tartozó Erdélyi Gyülekezet is elismerésre önálló felekezetként.
2012. 02. 24. (XVI/08)
